Hétfőn megjelent a kormány, azon belül is a nemzetazdasági tárca honlapján a Wekerle-terv, amelynek "fő stratégiai célja a hazai vállalkozások Kárpát-medencei pozícióinak erősítése". Ennek érdekében a régiós infrastruktúra fejlesztésére és az egységes térségi munkaerőpiac megteremtésére van szükség a terv szerint. 

Történelmi esély

A dokumentumból kiderül, hogy a kormány a magyar gazdaság versenyképességét a közép-európai pozíciójának megerősítésével javítaná.  "Ebben az európai nagytérségben, potenciális fejlesztési makrorégióban léteznek olyan gazdaságilag is értelmezhető erőforrások, amelyeket  a térség országai mindeddig nem vagy nem eléggé hatékonyan használtak ki. Ezek az erőforrások elsősorban a közösen megélt történelmi tapasztalatokból, a  térséget jellemző etnikai sokszínűségből, a hasonló gondolkodásmódból és a meglévő kapcsolati hálókból adódnak.  Magyarország versenyképessége tehát a magyar gazdaság közép-európai pozíciójának megerősítésén keresztül javítható, a térségi gondolkodás segíthet a megváltozott piaci környezethez való alkalmazkodási nehézségek legyőzésében" - áll a tervben.

A kormány a Wekerle-tervben egy sor tanulmányra és elemzésra hivatkozva azt mondja, a válság utáni világban a gazdasági növekedés Európán belüli súlypontja nyugatról Közép-Európára helyeződik át. "A térség történelmi esélyt kaphat arra, hogy egyszerre legyen a munkaalapon dinamikusan fejlődő ázsiai térség és az innováció-vezérelt északnyugat-európai fejlődési térség találkozási pontja" - derül ki a Wekerle-tervből.

A stratégia készítői szerint a kárpát-medencei térség országainak a mostaninál jóval szorsoabb együttműködésére azért van szükség, mert a szóban forgó országok gazdasága túl kicsi ahhoz, hogy hatékonyan vegyenek részt a világgazdaságban. A térség gazdasági teljesítménye jóval kisebb, mint a népesség alapján indokolt lenne. Az Európai Unió gazdasági teljesítményének - összes GDP-jének - mindössze három százalékát adja a régió, míg a népességben 10 százalékos az arány.

Öt kitörési pont

Magyarország stratégiai szövetségesként tekint a szomszédos országokban élő magyarokra, az ő helyismeretük, nyelvtudásuk segíthet a célok elérésben. Magyarország célja, hogy a gazdasági feltételek javítása révén is segítséget nyújtson abban, hogy a határon túli magyarság szülőföldjén maradhasson. Ezen alapfeltételek közül az egyik - ha nem a legmeghatározóbb - gazdasági természetű, és a megélhetéshez szükséges anyagi feltételek, tisztességes munkalehetőségek biztosítására vonatkozik.

A terv öt ágazatot emel ki, amelyek kitörési pontot jelenthetnek. A jármű- és gépipari beszállítói hálózatok, a zöldgazdaság, az élelmiszergazdaság, turizmus és egészségipar, valamint a kreatív ipar és infokommunikációs terület. A kormány szerint a Wekerle-terv célkitűzései szerves részét képezik mind a növekedési tervnek, mind pedig a fenntartható fejlődéshez vezető növekedés és  foglalkoztatás magyar útját kijelölő reformkönyvnek.