"Nagyon bánt az a propaganda, amely a külföldiek ellen megy mostanában. Nekem itt van az életem, itt a családom, a fiam Magyarországon fog iskolába járni, évente több millió forint adót fizetünk, hat embernek adunk munkát. Nem érzem jól magam, mert ha kisajátítással árthatnak nekem, rosszabbat is el tudok képzelni" - mondta telefonon az [origo]-nak szinte kifogástalan magyarsággal Reinhard Weratschnig, aki az őrségi Szentgyörgyvölgyben és környékén több száz hektáron gazdálkodik.

Zöldbárók az osztrák híradóban

Ő egyike azoknak az osztrák gazdálkodóknak, akik nemrég arról értesültek, hogy az Őrségi Nemzeti Park (ŐNP) az általuk használt - bérelt vagy birtokolt - termőföldet meg akarja vásárolni, a tulajdonosnak tett ajánlat elutasítása esetére pedig kisajátítást helyezett kilátásba. Többek között a Kurier című osztrák lap, valamint az osztrák köztévé, az ORF is foglalkozott a témával. Nikolaus Berlakovich földművelésügyi miniszter azt mondta a Kuriernak, hogy olyan megoldást kell találni, amely megvédi az osztrák gazdák érdekeit. Az ORF híradója pedig egyenesen azzal hozta kapcsolatba a magyar termőföld "újraosztását", hogy elsősorban olyan zöldbárók érdeklődnek iránta, akik "javarészt tegező viszonyban vannak a kormányon lévőkkel".

Reinhard Weratschnig ugyan nem a saját tulajdonában lévő, hanem bérelt földet veszíthet el, de állítása szerint így is nagy érvágás lenne neki. "Az érintett 70 hektár majdnem tíz százaléka a teljes területnek, miközben egy állattartónak a jelenlegi aszályos időjárásban minden négyzetméterre szüksége van. Azt eddig is tudtam, hogy a nemzeti park folyamatosan vásárol földeket, de csak olyanoktól, akik önként felajánlották, kisajátításról korábban szó sem volt" - tette hozzá (azt, hogy a kisajátítások csak az idén indultak, a Vidékfejlesztési Minisztérium kérdéseinkre küldött válasza is megerősítette).

Az eljárás jogalapja a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995-ös törvény (Vszt.) egy rendelkezése. Eszerint az államnak 2015 végéig vissza kell vásárolnia, illetve végső esetben ki kell sajátítania azokat az 1994-ig magántulajdonba került földeket, amelyek természetvédelmi területnek minősülnek, és ez alól csak a természetvédelemért felelős miniszter adhat felmentést meghatározott feltételek fennállása esetén. A visszavásárlások az utóbbi években pénzhiány miatt lelassultak, de egy februári és egy júliusi kormányhatározat másfél milliárd, majd újabb 600 millió forintot csoportosított át erre a célra. A VM tájékoztatása szerint 150 ezer hektárt vett már vissza az állam, és 100 ezer hektár van hátra.

A cél: külföldiek földjei

"Az osztrák gazdák azt tapasztalják, hogy a nemzeti park rendre olyan földeket szemel ki, amelyeket ők használnak. Az utóbbi hetekben ezért ez valóban téma lett Ausztriában, sokan aggódnak az itt dolgozókat érintő bizonytalanság miatt" - mondta az [origo]-nak a budapesti osztrák nagykövetség agrárkövete, Ernst Zimmerl. Hozzátette, hogy Nikolaus Berlakovich "már fel is vette a kapcsolatot Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterrel". A VM érdeklődésünkre először tagadta ezt, majd cikkünk megjelenése után a sajtóosztály pontosította a választ: eszerint csak hivatalos levélváltás nem történt az ügyben, a két miniszter szóban megállapodott, hogy szakértői szinten folytatódnak az egyeztetések. Ernst Zimmerl ugyanakkor közölte, hogy Fazekas és Berlakovich március 20-ai brüsszeli találkozója után ő írt egy levelet az osztrák gazdák problémáiról a VM egyik főosztályvezetőjének, és azóta sem kapott választ.

Ernst Zimmerl szerint az eljárás mögötti politikai szándékról az is árulkodik, hogy az ŐNP csak pénzt hajlandó adni, a földcserét elutasítja. A VM az ennek okát firtató kérdésünkre azt válaszolta, hogy a nemzeti parknak nincs olyan területe, amelyet cserébe felajánlhatna, és egyébként sem dönthetne ilyen ügyletekről, hiszen nem tulajdonosa, csak vagyonkezelője az általa használt ingatlanoknak. De a tárca a törvényi előírásnak megfelelően egyébként is "a pénzbeli kártalanítást preferálja minden hasonló esetben", mert "a kártalanítás így lehet azonnali és teljes körű".

Hogy az állami földvagyon gyarapítása célzottan a külföldiek ellen irányul, arra egyértelműen utal az említett februári kormányhatározat. Azzal indokolja ugyanis a vásárlásokat, hogy "megakadályozza a feltételezhetően jogellenes külföldi földhasználatot és tiltott tulajdonszerzést" - vagyis szó szerint kihúzza a talajt a zsebszerződők alól. Még azt is előrevetíti, hogy ezeket a földeket később bérbe lehet majd adni "olyan magyar vállalkozóknak, akik a természetvédelemmel összhangban gazdálkodnak", azt sugallva, hogy a külföldiek erre nem képesek vagy hajlandók. Nem szól azonban arról, hogy miként szűrik ki az állami intézmények a "feltételezhetően jogellenes" földhasználókat a legális keretek között gazdálkodók közül.

Kukorica helyett gyep

"Nekem nincs szükségem zsebszerződésre, olyan régen élek Magyarországon, hogy legálisan is vásárolhatok földet, ha akarok és tudok. Édesapám majdnem húsz éve kezdte itt, a bátyámmal tíz éve vettük át a gazdaság irányítását" - mondta Reinhard Weratschnig arra utalva, hogy a legalább három éve Magyarországon élő és gazdálkodó uniós állampolgárok évek óta mentesülhetnek a tilalom alól. "Van is 140 hektárunk, szerencsére nem természetvédelmi területen, így azt egyelőre nem fenyegeti a kisajátítás veszélye. Egyébként az sem világos számomra, hogy egy évtizedek óta kukoricatermesztésre használt földnek miféle természetvédelmi jelentősége lehet" - jegyezte meg. Ez utóbbi felvetésre a VM a válaszában azt írta, hogy az ŐNP a hozzá kerülő szántók nagy részét "természetvédelmi szempontból kedvezőbb gyep művelési ágúra" alakítja majd át.

Nem világos azonban, hogy valóban a zsebszerződések elleni harc-e a kormány célja. A VM az [origo]-nak küldött válaszában egy helyütt csakugyan azt írja, "kizárólag a jogellenesen megszerzett területek visszaszerzése érdekében tesz lépéseket". Másutt viszont azt, hogy "az állami tulajdonba vétel tehát nem az adott területet használó/tulajdonló személy állampolgárságától, hanem attól függ, hogy a földrészlet a törvény hatálya alá tartozik-e, vagy sem. (...) Az ŐNP is állampolgárságtól függetlenül keresi meg az érintett (a Vszt. hatálya alá tartozó) ingatlanok tulajdonosait."

Rosszabb, mint a kommunizmus

Az [origo] birtokába került egy levél, amelyet a VM környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkára, Rácz András írt egy olyan gazdálkodó ügyvédjének, aki a cégén keresztül húsz éve birtokolt földjét veszítheti el. A helyettes államtitkár a törvényi kötelezettség végrehajtásával indokolja a kisajátítást. Azt írta, az érintett területek "természetvédelmi kezelési szempontból stratégiai jelentőséggel bírnak", ezért nincs szakmai lehetőség arra, hogy a kisajátítási eljárástól eltekintsen a tárca.

"Ha valóban elvennének olyan földeket, amelyeket törvényesen, nem strómanokon keresztül vettek, akkor az rosszabb lenne, mint a kommunizmus" - mondta az [origo]-nak az Őriszentpéter környékén gazdálkodó Karl Haymerl, akit saját bevallása szerint nem érintenek a visszavásárlások. Nem hiszi, hogy a kisajátítások megtörténhetnek, szerinte most csak "politikai hangulatkeltés" folyik.

Haymerl az 1990-es évek elején vásárolt földeket, amelyekhez további bérleményeket is szerzett. Jelenleg 220 hektáron gazdálkodik Magyarországon, főleg búzát, kukoricát és tököt termel. Vannak földjei Ausztriában is. "Amikor 1994 körül idejöttünk, senki sem akarta a földeket művelni, az állam boldog volt, hogy kezdünk velük valamit. Akkoriban nem is keresett senki a mezőgazdaságon, 1998-ig csak veszteséget termeltünk. Nem lenne igazságos, ha most elvennék a földjeinket" - tette hozzá.

Ausztriában is az osztrákok gazdálkodnak

Ernst Zimmerl kérdésünkre elismerte, Ausztriában nem jellemző, hogy külföldiek kezében vagy akár használatában nagyobb termőföldterületek lennének. "Én értem a magyar érzékenységet ebben az ügyben, több mint tíz éve itt élek, valamennyire a nyelvet is beszélem. Tisztában vagyok azzal, hogy a magyarok kötődése a földhöz erősebb, mint más népeké, részben nyilván a Trianon-trauma miatt. De ne felejtsük el, hogy a kilencvenes évek elején az osztrák gazdákat szinte hívták, hogy vásároljanak földet Magyarországon! Az akkor ide települőknek most már jobbára a gyerekei veszik át a gazdaságot. Itt élnek, itt dolgoznak, nem befektetők, spekulánsok, hanem földműves gazdák. Kiérdemelték, hogy úgy kezeljék őket, mint a magyarokat. Ráadásul amit csinálnak - családi gazdaság működtetése, exportra alkalmas termékek előállítása, adott esetben állattartás -, az a hivatalos magyar agrárpolitika céljaival jellemzően egybevág" - magyarázta.