Benkovics István

JÁTSSZ ONLINE!

Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki

Keresés

hírlevélre feliratkozás

"Ne kényszerítsenek minket olyanra, ami egy várost kinyiffant!" - vágta a Mecsekben feltárható uránt kutató Wildhorse Energy Hungary Kft. ügyvezetője, Benkovics István arcába a kritikáját egy "pécsi nagymamaként" bemutató idős hölgy, akinek elhunyt férje korábban a régi uránbányában dolgozott.

Csütörtök délután a Wildhorse tájékoztató kampányt indított, amelynek célja, hogy a pécsi lakosságnak rendszeresen beszámoljanak a kutatás aktuális eredményeiről, és lehetőleg eloszlassák a félelmeiket. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara épületében tartott lakossági fórumon az ausztrál cég magyarországi képviselői a pécsiek kicsi, de makacs csapatával vívtak szópárbajt. A fórumon foghíjasak maradtak a széksorok, körülbelül ötvenen mentek el, közülük is sokan a helyi és az országos média munkatársai voltak, de akadtak civilek, szakmai érdeklődők és önkormányzati politikusok is.

Hiába számolt be Benkovics István a kutatási eredményekről, a pécsiek nem nyugodtak meg. Egy idős hölgy a térképekkel, videókkal, képekkel illusztrált, de gyakran száraz, szakmai prezentáció után feltette azt a kérdést, hogy "mi ez az óriási titkolózás a kitermelésről?". A Wildhorse kutatása jelenleg előkészítő fázisban van, 2006 óta csak kutatási engedélyt szereztek, kitermelésit nem, vagyis egyelőre csak azt mérik fel, hogy van-e értelme egyáltalán újraindítani a pécsi uránbányászatot.

A pécsiek viszont láthatóan nem ismernek kompromisszumot, félelmeik az urántól nagyobbak, mint hogy az előzetes felmérések idejére elfeledkezzenek róluk. "Az unokáinkért harcolok, mert én már nem fogok élni, mire nyitna a bánya" - mondta a nagymama, és a férfiak nemzőképességével igyekezett érvelni: "Hány apa nem tud gyereket gyártani Baranyában a bánya miatt?"

Egy vegyész-környezetvédőként bemutatkozó középkorú nő a hátsó székek egyikéről szólva gazdasági oldalról közelítette meg a kérdést, majd a hosszú távú következményekre volt kíváncsi. Szerinte "lehet, hogy most aranyárban van az érc, de nem lesz mindig így, akkor vajon megint bezárják-e". Azt mondta, most sincs megoldva a régi bánya kármentesítése, "hány év kell a károk elhárítására, ha újra megnyitják?". A pécsi nagymama erre azt kiabálta be, hogy "hatszáz!".

Térkép az uránról és Pécsről

A felfokozott hangulatnak a tájékoztató elején még nyoma sem volt. A hallgatók legyezték magukat, el-elbóbiskoltak, és erről nemcsak a terem levegőtlensége tehetett. Benkovics István előadása kimerítő volt ugyan, de a sok száraz, műszaki kifejezés (mint például homok-iszap frakció), technológiaismertetés, folyamatábra nem kötötte le a fórum résztvevőit.

Mérsékelt volt az érdeklődés

Elhangzott, hogy 1-1,2 millió tonna éves kitermeléssel kalkulálnak a jelenlegi ismeretek alapján, a kitermelt kőzetet a felszínen dolgozzák majd fel, a fölösleges anyagokat pedig visszatömedékelik a már nem használt járatokba. A tervezett főakna a Pécstől északnyugatra fekvő és a korábbi bánya épületeit befogadó Kővágószőlősről indulna, és rézsútosan 5,5-6 kilométernyit futna nyugat-keleti irányban a tengerszint alá ezer méterrel.

Benkovics István a prezentációjában mutatott egy térképet, amely a kutatási területeket (a pécsi, az abaligeti és a régi bányaterületet) mutatja. Ez csak azért tetszett meg a hallgatóságnak, mert a lakott területeket is feltüntette, nem csak a bányászati tevékenységet, így láthatóvá vált, hol is van az urán a pécsi házakhoz képest (persze a mélységi eltérés nem derült ki erről). A térképet többször is szerették volna újra látni, illetve a sajtó számára elérhetővé tenni a fórum résztvevői, Benkovics István azonban nem találta meg újra a prezentációjában, és nem derült ki, hogy később elérhetővé teszik-e ezt. A térképen kívüli többi rész azonban nem sok érdeklődést váltott ki a hallgatókból.

Komolyan? Komolyan!

Az első, visszafogott kérdések után, egy, a fórum alatt végig idegesen rágózó középkorú férfi rendítette meg a teremben lévők rezzenéstelen nyugalmát. "Komolyan gondolták, hogy negyven év után újra pokolra küldik Pécs lakosságát? Elég volt a sugárterhelésből!" - mondta ingerülten. Az ügyvezető erre azt válaszolta, hogy igen, komolyan gondolták. Ha minden szempontból megvalósíthatónak, a követelményeket kielégítőnek találják a kutatási eredményeket, akkor megépítik a bányát - mondta. Az [origo]-nak az ügyvezető a fórum után még elmondta, hogy 1-1,5 milliárd forintot költöttek eddig a magyarországi projektre.

Nem kérnek a pécsiek az uránból

A villámként ható kérdés után sorba érkeztek a dühös, de a jó ízlés határát át nem lépő kérdések, kritikák. A hallgatóság többnyire fegyelmezetten betartotta a kérdések-válaszok sorrendjét, de egyszer-egyszer érkezett bekiabálás vagy gúnyosnak szánt taps. Az ügyvezetőtől megkérdezték, hogy milyen munka- és egészségügyi kockázatokról tájékoztatnák a bányába jelentkezőket. Elkezdte mondani, hogy éppen olyan kockázatok lehetségesek, mint a korábbi bánya dolgozóinál, majd a fórum résztvevőit mustrálva mondta, "talán vannak itt közöttünk". "Már nem élnek" - kiabálta erre a pécsi nagymama.

Az asszony elmondása szerint korán özvegy lett, a férje 15 évig dolgozott a korábbi uránbányában "fokozott nyomás alatt". De szerinte nem csak a dolgozókra veszélyes az uránkitermelés, mert "az urán bárkit utolér". A helyi bányakapitányság képviselője is részt vett a fórumon, ő ismertette a szabályozási kérdéseket, illetve a régi bányát érintő ügyekben ő válaszolt. Hideg szakmaisággal azt mondta, az egészséges bánya az, amelyik megfelel a különböző határértékeknek, legyen szó porkoncentrációról vagy éppen a sugárzás mértékéről.

Még mindig jön urán a bányából

Az idegesen rágózó úr második felszólalásakor arról tett fel kérdést, hogy a korábbi bányában felgyűlő vízzel mi történik, illetve a bánya zagytározóját sikerült-e teljesen elzárni az ivóvíztől. A bányakapitány elmondta, hogy a rekultiváció (kármentesítés, a terület kezelése) nagyon sikeres volt, majd megmagyarázta: ez azt jelenti, hogy az ütemtervnek megfelelően halad. A régi bányára még ma is több százmillió forintot költ el az állam évente.

Nem jár kártérítés a bányakapitány szerint

A bányakapitány igyekezett megnyugtatni az ideges férfit azzal, hogy lefedték a zagytározót, körbekerítették többrétegű záróelemekkel, minimalizálják a kiszivárgást, és elzárják a bejövő csapadékvíztől. De azt is elmondta, hogy a régi bányajáratokban összegyűlő víz még mos ki sugárzó uránt. "Tizenöt évvel a bezárás után jön még urán a bányából" - mondta, de ha megnyugtatásnak szánta ezt a mondatot, rosszul kalkulált, mert sokan felkapták erre a fejüket. Gyorsan hozzá is tette, hogy a kiszivattyúzott vizet ioncserés eljárással ártalmatlanítják.

Már körülbelül másfél órája tartott a fórum, az egyre oxigénhiányosabb levegőben egyre többen legyezték magukat, amikor új ütközőpont merült fel. Arra a kérdésre, hogy bánya lehetséges területén fekvő ingatlanokkal mi lesz, a bányakapitány válaszolt. Szerinte a bányanyitási eljárás során mindenki, akinek ott van háza, ingatlana, ügyféllé válik, de kártérítés nem lesz, nincs joga rá. Amikor ezt világossá tette, a hátsó sorokból hangos, gúnyos taps érkezett, és egy "gratulálok" bekiabálás. Később egy középkorú nő azt tette hozzá bekiabálásával, hogy "de hát forgalomképtelen lesz a ház".

Lehet népszavazás

Az önkormányzati képviselők is összecsaptak részben a Wildhorse-szal, részben egymással. Keresztes Lóránt LMP-s képviselőt az érdekelte, hogy 500 munkahelyet közvetlenül és 1000-et járulékosan ugyan teremtene a bánya, de számol-e azzal a cég és a város, hogy hányat veszít a turizmusban, gyógyászatban, kultúrában. Egy másik LMP-s képviselő, Kóbor József költség-haszon elemzést várt el a vállalattól.

A fideszes képviselő mindent megtenne, hogy előbb legyen tájékoztatás, mint kormánydöntés

Kővári János, aki pécsiként az Összefogás Pécsért Egyesület képviselője, a parlamentben pedig a Fidesz-frakció tagja, azt mondta a fórumon, hogy amelyik ügyben az önkormányzatnak döntési joga van, arról kikéri a pécsiek véleményét. "Bányanyitás nem lesz a pécsiek döntése nélkül" - mondta, kiemelve, hogy jelenleg még csak a felmérési szakaszban jár az ügy. Azt is hozzátette, hogy mindent meg akar tenni azért, hogy a bányaengedélyezésről szóló október 15-i kormánydöntés előtt legyen lehetőségük a pécsieknek tájékozódni, ne a kormánydöntés után kapják meg a hatástanulmányokat. Azt viszont világossá tette, hogy akár a kormánydöntés után is lehet népszavazást tartani, mint ahogy a Tubes-radar esetében is történt.

Szenet is keresnek

A lakossági fórum nem győzte meg a résztvevőket, habár a Wildhorse kimondott célja nem is ez volt, hanem az információk közlése. A kérdések kiapadása után az épület előtt a Nemecsek nevű környezetvédő mozgalom aktivistája osztott szórólapot, és elmondta az [origo]-nak, hogy nem támogatják sem az uránbánya, sem a szénbányászat újraindítását.

Szénbánya talán, ha hagyományos

A Wildhorse Energy az uránkutatás mellett ugyanis szén keresésére is kapott engedélyt. Amennyiben a Mecsek kőzetrétegei megfelelnek, az úgynevezett szénégetéses eljárással hasznosíthatóvá válna a hegység megmaradt, hagyományos technológiával gazdaságosan nem kinyerhető szénkészlete.

A nagymama az [origo] tudósítójának azt mondta, "a hagyományos szénbányászatot még csak-csak támogatnám, hogy legyenek munkahelyek". De hozzá is tette, hogy alig tud valamit erről, mert Pécsen szinte csak az uránról beszélnek. Amikor meghallgatta, hogy miről is szólna a szénégetéses gáztermelés, rágyújtott egy cigarettára, majd azt mondta "ezeket az új technológiákat" nem támogatja.