A magyar ipar szenved. A kedden közölt előzetes adatok szerint júniusban éves szinten 0,6 százalékkal csökkent az ágazat termelése, a májusitól pedig 2,2 százalékkal maradt el. Pedig az év beruházásának számító Mercedes-gyár már márciusban elindult. Felmerül a kérdés, hogy a kormány által is a gazdasági növekedés egyik fő motorjának tartott gyár teljesítménye nem látható a statisztikákban, vagy még nem indult be teljesen a termelés? 

"Minden a tervek szerint halad a kecskeméti üzemben. A gyár márciusi indulása óta 15 ezer Kecskeméten gyártott B osztályú Mercedes talált gazdára szerte a világon" - mondta az [origo]-nak Sztipichné Kozári Edina kommunikációs vezető. Az autó népszerű, a megrendelések adottak, és már a 2500 alkalmazottal induló gyárba további 300 alkalmazott felvétele történt meg, az év végére pedig a munkatársak száma háromezer fő lesz."

Nem a kecskeméti dolgozókon múlik

A szóvivő elmondta, fokozatos a termelés felfutása, márciusban egy műszakos termeléssel kezdtek, júliusban beindult a két műszakos termelés a lakkozó- és karosszériaüzemben, szeptemberben pedig az összeszerelő üzemnél térnek át a két műszakra. A gyár 2013-tól fog átállni teljesen a két műszakos gyártásra, így jövőre az idei 40 ezer után 100 ezer Mercedes gördül majd ki Kecskemétről - fogalmazott Kozári Edina.

Ázsiai segítség 

Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője szerint a Mercedes-gyár adatai benne vannak a statisztikákban, azok nélkül sokkal rosszabbak lennének. Egyszerűen más területeken olyan rossz a helyzet, hogy nincs látványos lökés a kecskeméti üzem miatt.

"A kedden megjelent ipari adatok még csak előzetes adatok, tehát a részletekre még várni kell. Azt az idei adatok alapján biztosan lehet állítani, hogy az exportot tápláló autóipar jól szerepel, de a többi húzóágazat, az elektronikai cikkek gyártása gyengébb teljesítményt mutat" - mondta az [origo]-nak Jobbágy Sándor, a CIB makroelemzője. Szerinte egyfelől azért nem látszik látványos, sokkszerű javulás a Mercedes-gyár miatt, mert a termelés fokozatosan fut fel. Ennél azonban fontosabb, hogy az exportteljesítményben egyébként eddig szintén húzóerőt jelentő elektronikai ágazat, illetve egyéb gépipari ágazatok gyengébb szereplése visszaveti az ipar teljesítményét.

A Központi Statisztikai Hivatal ágazatokra és alágazatokra, sőt térségenként bontva is közli az ipari adatokat. Ezekből jól látszik a Mercedes-hatás. Májusban a közúti jármű gyártása szakágazat csaknem 24 százalékkal többet termelt, mint egy évvel korábban, az első öt hónapban pedig 15 százalékos bővülést mért a KSH. Ezek a számok is arra utalnak, hogy amint beindult márciusban az igazi termelés a Mercedes-gyárban, a szakágazat adatai javulnak.

Ugyanez figyelhető meg a megyei bontású adatokban. Májusban messze a legjobban Bács-Kiskun megye teljesített, amelynek a megyeszékhelye Kecskemét. Bács-Kiskunban májusban 34 százalékos termelésnövekedést mért a KSH, az év első öt hónapjában pedig 18 százalékost, miközben mindkét összevetésben az ország egészében visszaesett az ipari termelés.

"Leegyszerűsítve az a helyzet, hogy ha nem lenne a Mercedes termelése, sokkal rosszabbak lennének az adatok" - mondta Jobbágy. Hozzátette azt is, hogy az exportban is vannak kockázatok, a legfrissebb adatok alapján a Magyarország számára kulcsfontosságú német ipar megrendelései az euróövezet országaiból júniusban 4,9 százalékkal csökkentek. "Mindazonáltal az ázsiai piacok továbbra is komoly húzóerőt jelentenek, ami a magyarországi Audi- és Mercedes-gyár számára jó hír, mert ezeket a márkákat intenzíven vásárolják a távol-keleti piacokon. Ez a hatás, illetve a termelés felfutása a második évben várhatóan jobb ipari adatokat eredményez."

Az ipar egyrészt szenved attól, hogy az európai felvevőpiacokon a kereslet lanyhább, mint ahogyan az év elején várható volt. A belföldi értékesítés évek óta stagnál vagy csökken. Ehhez jön még az, hogy az év elején a Nokia bezárta a komáromi gyárát.