A reálkeresetek idén a leginkább a költségvetési, állami szektorban estek vissza a bérkompenzációs rendszer (a bérkompenzáció ahhoz segíti hozzá a cégeket, hogy legyen forrásuk annyival emelni a bruttó béreket az alacsony keresetű dolgozóik számára, hogy a nettó bérek legalább ne csökkenjenek) fenntartása ellenére is, a reálkeresetek ebben a körben - közfoglalkoztatottak nélkül számítva - 4,4 százalékkal, míg a reálkereset-tömeg 6,8 százalékkal csökkent.

A versenyszférában annak ellenére, hogy a cégek többsége arra törekedett, hogy az alapbérekben igyekezzen kompenzálni munkavállalóinál az adójóváírás megszüntetése és a járulékemelés okozta negatív hatásokat, a reálkereset 1,6 százalékkal, a reálkereset-tömeg 3,2 százalékkal csökkent a január-május időszakban - mutat rá a GKI Gazdaságkutató Zrt.

A gyerekesek is veszítenek

A gyerekek után járó adókedvezmény 2011-ről 2012-re nem változott, igaz, mivel az adót eddig csökkentette az adójóváírás, az adójóváírás pedig idén megszűnt, ezért a családi kedvezményből többet tud idén "felhasználni", kiaknázni a keveset kereső gyerekes alkalmazott. A gyermekes munkavállalóknál gyermekszámtól függően ennek ellenére 2,2-3,4 százalék közötti reálkereset-csökkenés következett be az első negyedévben, míg a gyermektelenek (illetve 18 év feletti gyermekkel rendelkezők) az átlagnál is rosszabbul jártak.

15 hónap összevetésében, vagyis 2010 elejével összehasonlítva az idén tavaszi helyzetet elmondható, hogy a gyermektelen munkavállalók egyértelműen vesztesek, s lassan az egygyermekesek is a vesztesek közé kerülnek.

45 ezerrel kevesebben dolgoznak most, mint egy éve

A létszámadatok arról tanúskodnak, hogy a cégek jelentős része csak létszámcsökkentéssel, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás arányának növelésével volt képes az előírt béremelésre. (A minimálbért 18 százalékkal emelte meg a kormány, ez óriási költségnövekedést eredményezett a cégeknél, a kormány által felajánlott lehetőség, a bérkompenzáció ezt a hatást csak mérsékelni tudta.) Idén az első öt hónapban 29,5 ezer fővel (1,6 százalékkal) kevesebben dolgoznak a versenyszférában, mint tavaly ilyenkor.

A szektor teljes munkaidőben foglalkoztatottainak száma 41,2 ezer fővel esett vissza, ezzel párhuzamosan a részmunkaidősöké körülbelül 11 ezerrel nőtt.

Közfoglalkoztatottak nélkül a költségvetési, állami szektorban is karcsúsítás ment végbe, több mint 16 ezer fővel csökkent az állomány.
A non-profit szektor kismértékű létszámbővülésével együtt is 44,7 ezerrel dolgoztak kevesebben a nemzetgazdaságban az év első öt hónapjában, mint tavaly ugyanekkor, összegzi a számokat a gazdaságkutató.

Mindezek miatt fordult a kormány érdeklődése a munkahelyteremtésről a munkahelyek megtartása felé a munkahelyvédelminek hívott akciótervvel, mutat rá a GKI. Az akcióterv a legnehezebb helyzetben levő munkavállalói csoportok (25 év alattiak, 55 év felettiek, szülésről visszatérő nők, tartós munkanélküliek) elhelyezkedését, munkában maradását segíti azzal, hogy az őket alkalmazó cégek két-három évig nem kell hogy megfizessék a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, illetve annak csak a felét kell leróniuk.

A szakértők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy ugyanakkor problémát jelent az, hogy az idei bérkompenzáció költségeinek jelentős részét a vállalkozások 2012-ben elszámolhatták, míg 2013-ben már csak ennek a fele lesz elszámolható. Így a szociális hozzájárulási adó mérséklése és a kisvállalati adó leginkább arra lesz elegendő, hogy a jövőre vonatkozó tehernövekedést mérsékelje a vállalkozásoknál.

Ugyanakkor a közszférában 2013 szeptemberétől jelentős létszám csökkentés várható az átalakuló szakképzés és az általános iskolai felső tagozatokra vonatkozó új szabályok miatt.

Május végéig 4,4 százalékkal romlott a keresetek vásárlóereje, vagyis a nettó keresetből ennyivel kevesebb árut tudunk megvenni. 2006 óta pedig már közel 10 százalékkal csökkent a reálbér, s nem látszik olyan intézkedéstervezet, mely e hatást képes volna enyhíteni.A vásárlóerő csökkenése már a kivételezettnek gondolt 3 és többgyermekeseket is elérte.