Tízpontos munkavédelmi akciótervet mutatott be Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben napirend előtti felszólalásában. Az első öt járulékkedvezményekkel segítené a foglalkoztatást - ezek hatásait hétfői cikkünkben bemutattuk, és arról is írtunk, hogy miért áll gyenge lábon a program költségvetési fedezete.

A második öt pont a vállalkozások számára jelentene adminisztrációs csökkentést. Köztük szerepel két új adónem, amelynek célja, hogy felváltsa az egyszerűsített vállalkozói adót. Az evát jövőre kivezetné a kormány, de helyette új adót ígér.

A bemutatott pontok jellemzően a kisebb vállalkozásokat segítenék, a két új adónem kifejezetten ezt a csoportot célozza, az áfaforgalomról szóló pont pedig a 150 millió forint alatti árbevételű cégeknél hagyna pénzt. Orbán pontjai valóban jól hangzó intézkedések, amelyek jelentősen egyszerűsíthetik a kisebb vállalkozások életét, ugyanakkor egyelőre nem ismertek a részletek, amelyek nagyban befolyásolják, hogy végül sikeres intézkedésekké válnak-e, vagy nem.

1. Egyszerű, így talán befizetik

"Az adó legyen csak a teher, és ne az adminisztráció" - magyarázta a kormány pontjainak célját Réczei Géza, a PWC adószakértő igazgatója. Szerinte a tervezett adónem egyik célja, hogy növelje az adót fizetők számát, illetve az adózók körébe terelje az ügyeskedőket, ennek a célnak az alacsony mértékű és egyszerű adó megfelelhet. Úgy emlékezett, az eva bevezetésekor sokan annak bukását várták, ehhez képest a becsléseket messze túlszárnyaló bevétel folyt be belőle. Réczei Géza ezt arra vezette vissza, hogy a vállalkozások adómentalitásának megfelelt az egyszerű eva.

A kormány megszünteti az egyszerűsített vállalkozói adót, és helyette egy új, egyszerű adónemet ígért a vállalkozásoknak. A mikrovállalkozások számára ez az új adó lenne a tételes adó, amelyet a 6 millió forint éves árbevétel alatti betéti és közkereseti társaságok választhatnának.

A főállású vállalkozóknak havi 50 ezer forintot kellene befizetniük, ami a maximális, 6 milliós éves árbevétel mellett 10 százalékos adót jelentene. "Ez nem magas összeg" - mondta Réczei Géza, de hozzátette, hogy nem is ez a legnagyobb előnye, hanem az, hogy csak a bevételi és kiadási számlákat kellene nyilvántartani, jelentősen egyszerűsödne az adminisztráció.

A fix összegű adóért cserébe ugyanis a vállalkozás megszabadulna a társasági adótól, személyi jövedelemadótól és a szociális hozzájárulási adótól (munkaadói járulék). Igaz, az egyelőre nem világos, hogy ha a vállalkozás alkalmazottat is tart, az utána fizetett terhek is a tételes adóba tartoznának-e.

2. Kisvállalati adó

Hasonló logikára épül a kisvállalati adó, amelyet Orbán a hetedik pontban ismertetett. A maximum 25 fős vállalkozások a nyereség és az alkalmazottak bérköltségének összegéből adóznának 16 százalékot, amivel mentesülnének több adó alól (a társasági adótól, a nyereség utáni szja-tól, a szakképzési hozzájárulástól és az osztalék utáni egészségügyi hozzájárulástól).

Réczei szerint az egyszerűsítés gondolata jó irány, "nem azért jött létre a vállalkozásom, hogy az adminisztrációt végezze", gondolja szerinte sok cégvezető. Az viszont átgondolandónak tartja, hogy csak a létszámhoz kössék az alkalmazhatóságát. Így ugyanis az adó arra ösztönzi a cégeket, hogy átalakítsák a működésüket, és a 25 fős szabálynak megfelelő több vállalkozásba szervezzék át a céget.

3. Kikerülni az áfacsapdából

Orbán Viktor kormánya "az áfacsapda felszámolására" tett ígéretet a nyolcadik pontban, amelyet úgy érnének el, hogy az 500 ezer euró (megközelítőleg 150 millió forint) alatti árbevételű cégek számára lehetővé teszik, hogy addig ne fizessenek ki áfát, amíg ők maguk meg nem kapták. A vállalkozások ugyanis az eladott termékek, szolgáltatások után befizetik az áfát, de a beszerzett termékek, szolgáltatások áfáját levonhatják, ha azok elszámolható költségekhez kapcsolódnak. Ha a bejövő és kifizetendő áfa mérlege negatív, a pénzt visszaigényelhetik az államtól.

Az áfa mozgása jókora terhet jelent a vállalkozásoknak, amelyek rendszerint később jutnak az áfájukhoz saját ügyfeleiktől, mint ahogy ők maguk befizetik. Ha hónapokig késik az őket megillető pénz, az komoly finanszírozási nehézséget okozhat, főleg a legkisebb cégek számára - ezt nevezte Orbán áfacsapdának.

Réczei Géza szerint az elképzelés üdvözlendő, és ezt a szellemiséget erősítette az Európai Bíróság június 21-i döntése is. Az EB ugyanis a magyar bíróságok számára értelmezte az uniós áfaszabályozást, és kimondta, hogy ha az áfaláncban egy cég jóhiszeműen vesz részt (azaz ha az áfaláncban részt vevő cég nem tudott arról, hogy mások nem követik az áfa-előírásokat, de a maga adókötelezettségének maradéktalanul eleget tett), az miért ne juthatna hozzá az áfájához akkor is, ha partnere még nem fizette be azt.

Az áfacsapda felszámolásának hatására az érintett cégeknél több pénz maradna, hiszen nem esnek el forrástól arra az időre, amíg befolyik az őket megillető pénz.

4. Megvédeni az árfolyamveszteségtől a cégeket

A kilencedik pont arról szól, hogy a cégek tőkehelyzete ne romoljon az árfolyammozgásokból adódóan. Orbán Viktor azt mondta, hogy úgy módosítják a számviteli törvényt, hogy az árfolyammozgások miatti veszteséget ne kelljen azonnal visszapótolniuk. Ez Réczei Géza szerint a cégek tőkéjének emelésekor számíthat, vagy amikor hitelfelvételre kerül sor. Ha a javaslatból hatályos törvény lesz, az megkönnyítheti az érintett cégeknek a hitelfelvételt.

A vállalkozások saját és idegen tőkéje (hitelállománya) részben vagy akár egészben külföldi devizából is állhat, de a magyar számviteli szabályok szerint mindig forintra kell átszámítani a beszámoló készítésekor. Az év közbeni pénzügyi műveletek is folyhatnak devizában, a külföldi kapcsolatokkal rendelkező cégeknél ez tipikus is. Ennek megfelelően a folyamatosan mozgó árfolyamok miatt egy-egy üzleti évben veszteség érheti a céget, amellyel viszont az adóalapjukat nem csökkenthették.

5. Egyszerűsítik a készpénzhasználatot

A házipénztárra vonatkozó lazítást, a tizedik pontot hagyta leginkább homályban Orbán Viktor, erről csak annyit mondott, hogy bár korábban már növelték a házipénztárban tartható legnagyobb összeget, annak még mindig túl nagy az adminisztrációja, ezért azt radikálisan egyszerűsítenék. A vállalkozások a saját házipénztárukban (praktikusan az ügyvezető fiókjában vagy páncélszekrényben) meghatározott összeget tarthatnak, az e fölötti részt kötelesek a bankszámlájukra utalni. Mivel a házipénztárban lévő összegeket folyamatosan nyomon kell követni, rögzíteni kell, bizonylatot bemutatni róla ellenőrzéskor, az adminisztráció nagy terhet jelent. Ugyanakkor kényelmes is, mert nem kell minden kifizetéshez banki átutalást végezni.

Mindez értelemszerűen ahhoz vezethet, hogy a cégek több készpénzt használnak majd. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young tanácsadó cég partnere szerint a lépésre inkább a kényelmetlenség miatt kerülhetett sor, vagyis hogy a házipénztárban tartott összegek nyomon követését egyszerűsítsék. Az is lehet, hogy növelik a házipénztárban tartható összegek mennyiségét, ez ma napi 500 ezer forint.

A változtatások viszont ellentmondanak annak a törekvésnek, hogy visszaszorítsák a feketegazdaságot tápláló cégek közti készpénzáramlást, pedig az utóbbi időben erre nagy hangsúlyt fektetett a kormány. Például havi 5 millió forintban maximálnák a cégek közti, készpénzben történő kifizetéseket, e fölött minden pénzt banki átutalással kellene teljesíteni. Ez nyomon követhetőbbé teszi a pénzmozgást, amelynek célja az állam szempontjából az, hogy megadóztatható legyen - például a bevezetendő tranzakciós illetékkel.

Volt már ilyen

A kormány már jelentett be több alkalommal adminisztrációcsökkentő lépéseket, ugyanakkor más programok jelentős tehernövekedést is okoztak a cégeknek. A 2010 nyári első akcióterv eltörölt például tíz kisadót, de később új adófajtákkal pótolták őket. A kormány bejelentette az Egyszerű Állam nevű bürokráciacsökkentő programját is, amely 2011 és 2014 között hagyna 500 milliárd forintot a vállalkozásoknál.