Jövő hétfőn a dolgozók valószínűleg ugyanúgy vonulnak íróasztalukhoz, munkapadjukhoz, ahogy eddig is, pedig a munkaügyi szabályok változása miatt teljesen új világ következik.

Július elsején lép életbe az új munka törvénykönyve, amely teljesen új szemléletet hoz a munkaadó-munkavállaló kapcsolatába, ugyanis jóval nagyobb hangsúly kerül a két fél egyedi megállapodásaira. Elfogadta a parlament az átmeneti szabályokat is, de ezt még nem hirdették ki a Magyar Közlönyben, így a kihirdetésig nem tekinthető hivatalosnak sem - mondta Máriás Attila, a BDO munkaügyi tanácsadója. A leleményesebb munkaadók akár már jövő hétfőn új munkaszerződéssel fogadhatják a dolgozóikat, akiknek sok esetben nem lesz választásuk, hogy aláírják-e az új szerződésüket.

Az új munka törvénykönyve jelentős változásokat hoz a jogokban és kötelezettségekben, és azon szakmák képviselői számára hátrányosabb, amelyeknél a munkaadó könnyen pótolhatja a dolgozót. Egy hiányszakmában a dolgozó kényelmes, egy könnyen cserélhető állásban dolgozó nehéz pozícióból indulhat a tárgyalásoknak.

Nehezebb lesz trükközni

Jövő hétfőtől mindenki számára új szabályok jönnek. Nehezebbé válik például a felmondással való trükközés is. Eddig az volt a szabály, hogy a kirúgási döntésről védett időszakban, például betegszabadság alatt, még csak értesíteni sem lehetett a dolgozót. Ezért könnyű volt időt nyerni vagy akár a felmondás jogosságát megkérdőjelezni egy apró trükkel, hogy a kirúgott dolgozó visszamenőleg, az előző nappal kiíratta magát az orvosával - így a felmondás közlése jogtalanná vált. Kirúgni a védett időszakban ezután sem lehet, a felmondás viszont közölhető, így ezekkel a napokkal már nem lehet trükközni.

Hasonlóképpen a terhesség is védett időszaknak minősül, viszont a munkavállaló nőknek eddig nem volt kötelező bejelenteniük a munkaadónál, hogy várandósak lettek. Ebből a munkaadóknak gyakran akadt problémájuk még akkor is, ha jóhiszeműen jártak el a kirúgásnál: nem tudhatták, hogy fel lehet-e mondani a nőnek, vagy sem. Az új szabályok szerint viszont csak akkor jár a védettség a terhes nőnek, ha előzetesen bejelenti, hogy gyereket vár. Hétfőtől tehát a terhes nőknek érdemes jelentkezniük a főnöknél, hogy elmondják, hogy állapotosak.

Aki maga szeretne elmenni a cégtől, annak új szabályok szerint kell kiszámítania, mennyi ideje lesz új állást találni. A felmondási idő ugyanis fix 30 nap lesz hétfőtől akkor, ha a munkavállaló kezdeményezi a felmondást, függetlenül attól, hogy mennyi ideje volt a cégnél. Eddig a munkaviszony hosszától függően plusznapok jártak. Ezek a plusznapok megmaradnak akkor, ha a munkaadó kezdeményezi a felmondást.

Viselkedjen jól!

Jobb, ha a dolgozók felkészülnek arra, hogy hétfőtől jól viselkednek, és teljesítik a munkakörhöz szükséges képességbeli elvárásokat, például megtanulnak angolul, ha erre van szükség a munkához, különben százezrektől búcsúzhat el kirúgáskor. Nem kell kirívó hibát elkövetni azonnali hatályú felmondáshoz, akkor is elveszíthető a végkielégítés, ha a munkaadó megindokolja, hogy a dolgozó magatartásával vagy a képességeivel volt baj.

Azt, hogy mi számít elfogadható magatartásnak és szükséges képességnek, a bírói gyakorlat fogja meghatározni. Ez bizonytalanságot szülhet a dolgozóban, de ez azért nem válhat kiskapuvá a cégek számára, hogy értelmetlen indokokkal bocsássanak el dolgozókat. Máriás Attila szerint előfordulhat például, hogy egy munkakör betöltése angolnyelv-tudáshoz kötött, és a munkavállaló a munkáltató által fizetett tanfolyamok után sem tud a munkaköri követelményeknek megfelelően megtanulni a nyelven. Ilyenkor a foglalkoztató úgy rúghatja ki a munkavállalót a képességére hivatkozva, hogy mentesül a végkielégítés megfizetése alól. Az új szabályok sem változtatnak tehát azon, hogy csak valós, világos és okszerű felmondással szüntetheti meg a munkaviszonyt a munkáltató - csak épp a végkielégítést könnyebben megúszhatja.

Az új törvénykönyv jóval kisebb szerepet szán a kollektív megállapodásoknak, így a kollektív szerződésektől is elvon eszközöket. Eddig hiába fordult elő, hogy valaki gyakran késett el a munkából, a büntetését csak a kollektív szerződésben meghatározott mértékben lehetett kiszabni, ezek voltak az úgynevezett hátrányos jogkövetkezmények. Az új szabályok alapján kollektív szerződés hiányában ez az egyedi munkaszerződésekben is kiköthető azzal a feltétellel, hogy a büntetés mértéke nem lehet több egyhavi alapbérnél. A munkavállaló a döntés ellen 30 napon belül bírósághoz fordulhat.

Változik a munkaszerződések egyik alapeleme is. Eddig a szerződések három kötelező eleme közé számított a munkavégzés helye, vagyis kötelező volt megadni, hol kell végezni a munkát. Ez az új szabályok szerint már nem lesz kötelező, vagyis ha kimarad a szerződésből, akkor az a hely lesz a munkavégzés helye, ahol a dolgozó szokásosan a munkáját végzi. Máriás Attila hozzátette, hogy a változó munkavégzési hely mint korábbi kategória megszűnik.