Sameer Hamdan és Zuhair Awad

Ajánlat

• Buddha-szobor előtt pacsizott a jordánokkal Orbán
• Kényelmes üzletemberek várják az arab hódításra készülő kormányt
• Orbán szerint az arab világban szeretik a magyarokat

JÁTSSZ ONLINE!

Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki

Keresés

hírlevélre feliratkozás

Dörzsölt fickók, akik kőkeményen dolgoznak, jól meglovagolták a kétezres évek első felének boomját, és nagyon jól mozgatnak egy komoly csapatot - jellemezte az [origo] megkeresésére több, a budapesti szállodaiparban dolgozó vezető Sameer Hamdan és Zuhair Awad jordániai üzletembereket, akik, miután június elején már egy állami kitüntetést is átvehettek a fejlesztési minisztertől, néhány nappal ezelőtt megnyitották az újjáépített Klotild-palotában üzemelő ötcsillagos Buddha Bar szállodát.

A ma negyvenes éveikben járó üzletemberek húsz éve vannak jelen a budapesti turisztikai piacon, és vitathatatlanul a Buddha Bar a legnagyobb dobásuk. Nem azért, mert az ünnepélyes megnyitón maga Orbán Viktor miniszterelnök, továbbá Erdő Péter bíboros és Schmitt Pál egykori államfő is felvonult, a jordániai konzul tolmácsolásában pedig II. Abdullah király üdvözlete is belengte a hallt, hanem, mert az üzletemberek ezzel egy újabb komoly lépcsőfokot ugrottak felfelé.

Alulról kezdték

A Buddha Bar Budapest egyik legértékesebb palotájának vadonatúj luxusszállodája. A főváros egyik turisztikai különlegessége, amely nagyon messze van már attól, ahonnan a Hamdan-Awad páros a '90-es évek elején elindult, azt követően, hogy a két barát Budapesten elvégezte az egyetemet, tökéletesen megtanult magyarul, majd a fővárosban ragadt.

"Pénzváltással kezdték a Keletiben, de hát ez is a turizmus része" - fogalmazott egy név nélkül nyilatkozó konkurens, aki szerint nagyon hamar felismerték, hogy olcsó turistaszállóból hiány van a városban, és érdemes megcélozni a hátizsákos fiatalokat. Ezt, elmondása szerint, elég aktívan tették, nemcsak a vonatról leszállókat rohanták meg a Keleti peronján, hanem már akkor egy csapatot mozgattak, amelynek tagjai Hegyeshalomnál felültek a vonatra, hogy Pestig utazva minél több kuncsaftot becserkésszenek.

Az ifjúsági turizmus ötlete a vállalkozók elmondása szerint az egyetemi kollégiumok telítettsége láttán merült fel bennük. "Láttunk benne fantáziát, mert a kollégiumok tele voltak, és tudtuk, hogy több ezer hátizsákos turista érkezik a fővárosba. Ez adta az ötletet, hogy ebbe az irányba induljunk el" - írták az [origo] kérdéseire küldött válaszukban.

A Buddha Bar megnyitóján nagyon sok előkelőség vonult fel. Orbán Viktor is.

Hamdan 1986-ban ösztöndíjjal érkezett az országba, és ahogy fogalmazott, Kelet-Közép-Európa több egyetemi városa közül választhatott, de Budapestet találta a legszebbnek és a legfejlettebbnek. Társa, Awad kiskorában többször nyaralt itt a családjával, akkor határozta el, hogy majd visszajön tanulni. Innen ered kettejük budapesti ismeretsége, mert bár nem egy egyetemre jártak (egyikük közgazdászként, másikuk fogtechnikusként végzett), időnként közös menzán ebédeltek.

2000 a fordulópont

Az ezredfordulót megelőzően egyértelműen a hostelezés volt a két vállalkozó fő fókusza. Elmondásuk szerint valóban volt és van pénzváltási engedélyük, 1997-ben pedig a Keleti pályaudvaron ők üzemeltették a turistainformációs irodát. Az üzlet akkor kapcsolt nagyobb fokozatba, amikor Mellow Mood néven céget alapítottak 1997-ben. A 2000-es évek első felében dübörgött a piac, sorra nyíltak Budapesten a szállodák, az EU-csatlakozás, majd a fapadosok megjelenése révén özönlöttek a turisták a városba. Legalábbis, mai szemmel nézve, amikor is az utolsó öt évben nemhogy nőtt volna a forgalom, de még a válság előtti utolsó jó évnek számító 2007-es szintet sem tudja tartani a piac.

A Mellow Mood ebben az időben kezdett dinamikus terjeszkedésbe, és fokozatosan nyitottak a magasabb színvonal irányába. Ma a hosteltől a 3, 4 és 5 csillagos szállodáig minden megtalálható a portfólióban, amelynek már a darabszáma is impozáns, pillanatnyilag ugyanis 12 fővárosi szállodát üzemeltetnek.

"A magyar emberek kedvesek, vendégszeretők, Budapest pedig egy különleges város"

Hamdan és Awad a 2000-es évet tartja fordulópontnak, amikor az első saját fejlesztésű szállodájuk, a három csillagos Baross City Hotel megnyílt. Mint mondják, ekkor határozták el, hogy egyre magasabb kategóriák felé nyitnak, és egy cégcsoportot hoznak létre.

Szoba reggelivel, jó helyen

A jordániai páros sikeres, de kockázatoktól sem mentes üzleti modellt választott. Jellemzően kicsi, legfeljebb 50 szobás szállodákban gondolkoznak, amelyek szinte kivétel nélkül Budapest szűken értelmezett belvárosában vannak: a Váci utcán vagy annak közvetlen közelében, a Blaha Lujza térnél és a Keleti mellett, illetve Budán a Várnegyedben.

Itt volt egy piaci rés, amelyet a Mellow Mood észrevett és betöltött, mivel ilyen méretű házakat a nagy, globális hotelláncoknak nem érdemes fenntartaniuk. A cég direkt ilyenekre utazott, és számos régi belvárosi ingatlanhoz jutott hozzá, vagy ha nem is vált tulajdonossá, szerződést kötött a szálloda üzemeltetésére.

Ezek többsége úgynevezett butikhotel, vagyis olyan régi belvárosi épület, amely felújítva, átalakítva vált szállodává, szolgáltatásaiban amúgy nem nyújt extrát, tulajdonképpen csak a mai kor igényeinek megfelelő, jó szobát, reggelivel, de azt nagyon jó helyen. Ezek üzemeltetése viszonylag olcsó, mert kis személyzetet igényel, ezért látja Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének titkára úgy, hogy ez a kategória az, amelyik a leginkább ellenáll a válságnak.

Mindezeket a vásárlásokat és fejlesztéseket zömében hitelből finanszírozták a jordániai vállalkozók (a CIB és az Erste a fő banki partner), ez a válság előtt semmi problémát nem jelentett. A bankok 2007-ig ebben az üzletágban is szórták a kölcsönt, a kamatok alacsonyak voltak. Az elmúlt években azonban finoman szólva sem dübörög a piac, a szállodások a konferenciaturizmus drámai visszaesésére panaszkodnak, a Malév csődje óta pedig még borúlátóbbak. Ezért is bátor dolog, hogy a Mellow Mood az idén is több új hotel nyitására készül, portfóliójuk csúcsaként pedig pár nappal ezelőtt - igaz, többéves csúszással és többszöri leállás után -; de végül megnyílt a Buddha Bar.

Kényszer szülte a Buddhát

"Annál rosszabb nincs, mint otthagyni egy elkezdett projektet" - fogalmazott Hegedűs Attila, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. ügyvezetője, aki egyben a Turisztikai Menedzserek Szövetségének alelnöke is. Szerinte a Mellow Mood évekkel ezelőtt elindított egy hógolyót, és az a legrosszabbkor, pont a válság közepén nőtt lavinává. A Buddha Bart ugyanis már 2006-ban elkezdték, és 2010-ben szerették volna befejezni, tehát mire a krach beütött, már sok milliárd forint feküdt a beruházásban, egyszerűen nem lehetett, és nem is volt értelme lefújni.

Magát a Klotild-palotát egyébként nem az arab üzletemberek vásárolták meg és újították fel, ez egy olasz beruházónak, a Beghelli-csoportnak került 12 milliárd forintjába. A Mellow Mood ennek töredékét, "csak" bő 2 milliárd forintot ölt a koncepcióba, ebből vásárolták meg a Buddha Bar franchise-jogát, a berendezéseket és egyes belsőépítészeti elemeket - erről a jordániai vállalkozók a Figyelőnek nyilatkoztak áprilisban.

A Klotild-palotát az olasz Beghelli-csoport újította fel, 12 milliárd forintból.

"Van, aki akkor fejleszt, amikor mindenki sír" - jegyezte meg Hegedűs Attila, aki úgy látja, hogy a két üzletember igazán bátran navigálja a vánszorgó pannon tevét, kellő körültekintéssel és egy lelkes csapat segítségével. Szerinte a Mellow Mood nagyon gyorsan nőtt nagyon nagyra, és mára tényezővé vált a magyar piacon. Elérte azt a méretet, amikor nem feltétlenül az újabb fejlesztésekre, hanem a cégcsoport megerősítésére kell koncentrálnia, mielőtt újabb lendületet vesz a növekedési tervei megvalósításában, és szerinte ezt a vezetők is így látják.

"Szeretjük ezt az országot"

Válság ide vagy oda, Hamdan és Awad újra belevágnának, ha most lennének frissen végzett egyetemisták. Mint az [origo]-nak írták, volt olyan időszak, amely nagyon nehéznek bizonyult, de végül túljutottak rajta. És bár a gazdasági helyzet "nem hat bátorítólag" a vállalkozásokra, még mindig az egyik legjobb befektetésnek látják a turizmust, és azt, hogy erősítsék az ország marketingjét.

Ennek egyik okaként személyes kötődésüket vetik fel. "Magyarországon jól érezzük magunkat. Szeretjük ezt az országot. Már többet éltünk itt, mint Jordániában. A magyar emberek kedvesek, vendégszeretők, Budapest pedig egy különleges város" - fogalmazták meg. Most abban bíznak, hogy nemsokára eljön az idő, és Budapest az arab országok előtt is ismert lesz. Azt mondják, most, hogy a fejlesztéseik vége felé járnak, arra fognak koncentrálni, hogy minél több vendéget hozzanak az arab térségből.

Ez olyan pont, amely az Orbán-kormány által kommunikált "keleti nyitás" koncepciójába tökéletesen beleillik, ami részben magyarázza is azt, hogy a Buddha Bar megnyitóján, egy szállodamegnyitóhoz képest - még ha az egy átlagon felüli beruházás is - szokatlanul illusztris társaság verődött össze. Hamdan és Awad saját elmondásuk szerint korábban nem találkoztak a miniszterelnökkel, és mint megtudtuk, a meghívásokat nem is ők, hanem a budapesti jordániai konzulátus intézte. Mivel az esemény a jordániai király trónra lépésének nemzeti ünnepéhez is igen közel esett, a konzulátus mindent megtett, hogy Magyarország a lehető legmagasabb szinten képviseltesse magát rajta.  

Orbán Viktor többször hangsúlyozta az utóbbi időben, hogy a magyar gazdaságpolitika törekvéseit a keleti országokban értik meg igazán, ennek jegyében erősödtek meg a kazah-magyar vagy a szaúdi-magyar kapcsolatok, a jordán-magyar viszony elmélyülésének pedig több éve vannak jelei. A jordániai király már a 2010-es kormányalakítás napján aranyhímzéses párnákat és porcelántányérokat küldött ajándékba Orbán Viktornak, aki pedig nemrégiben a magyar futballutánpótlás fejlesztéséről is tárgyalt a jordániai király testvérével, aki többek között a FIFA alelnöke. Hogy a miniszterelnökön kívül például a katolikus egyháznak miért volt fontos Erdő Péter jelenléte a megnyitón, illetve a jordániai kapcsolatok ápolása, arról megkérdeztük a bíboros hivatalát, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Pár nappal később azt az információt kaptuk, hogy a jordán konzul katolikus vallású, személy szerint ezért érezte fontosnak a bíboros meghívását, aki ezt udvariassági okokból szívesen el is fogadta.