Komáromban marad a finn mobilgyártó utolsó európai gyára, miután Stephen Elop vezérigazgató bejelentette, hogy bezár a finnországi Salóban lévő Nokia-gyár, a cég eredménye a korábban vártnál is rosszabb lesz, és hogy a mostani mintegy 125 ezer dolgozóból világszerte tízezret elküldenek. A németországi Bochumból ugyanis már 2008-ban Kolozsvárra helyezték az ottani üzemet, de azt röpke három év után, 2011 végén bezárták, az ottani gyár 2200 dolgozóját pedig elbocsátották.

A dolgozók nagy részének Komáromban is mennie kell, de ezt már február óta lehet tudni. Az első hullámban 1200 embert rúgtak ki, őszig még két fázisban további 1100 ember veszíti el a munkahelyét. A gyár dolgozói most úgy tudják, hogy a leépítés Magyarországon nem folytatódik. László Zoltán, az üzemi tanács vezetője szerint a Nokia súlyosbodó krízise nem fog ahhoz vezetni, hogy Magyarországon még több embert bocsássanak el.

Az viszont már biztos, hogy a gyártás szempontjából Európa nem játszik többé szerepet. "Az összeszerelés átkerül Ázsiába", erősítette meg az [origo] kérdésére Simai Anna, a Nokia magyarországi szóvivője. Kínában, Indiában, Dél-Koreában már van gyára a társaságnak, a vietnami üzem éppen épül. Ázsián kívül még Brazíliában és Mexikóban szerelik össze a mobilokat - Európában viszont már alig. A komáromi gyárban már csak a szoftver-alkalmazásokat játsszák fel a készülékekre.

Egy éven belül csődbe mehet?

Az igazi kérdés azonban nem is ez, hanem hogy a hosszú vergődés után egyáltalán sikerül-e talpra állnia a cégnek a sorozatos leépítések, átszervezések és a termékei megújítása által. Fauszt Gábor, az IDC távközlési tanácsadó cég vezető elemzője úgy látja, aligha. Szerinte a Nokia csak a butatelefonok, vagyis az egyszerű, pusztán telefonálásra és SMS-ezésre használható készülékek szegmensében sikeres. Indiában, Kínában vagy Afrikában még mindig sok millió ilyen mobilt ad el a cég, de mivel a világ az okostelefonok felé mozog, "ebből hosszú távon nem lehet megélni", véli a szakember.

Szerinte ebben a szegmensben nem versenyképes a Nokia, amelynek nincs egy olyan modellje, amely "csettintést váltana ki" a vásárlókból. Az Apple iPhone-jához (amely már az ötödik verziónál tart) vagy a Samsung Galaxy S3-as modelljéhez képest a Nokia csúcsmodellje, a Lumia 900 is egy "generációval van lemaradva" szerinte, és "a távolság egyre nő". Fauszt úgy látja, hogy ha a cég olyan gyorsan éli fel a tartalékait, mint most, akkor akár egy éven belül a csőd szélén állhat.

Tökéletes helyzetből csúszott le

A Nokia látványos lejtmenete azért érdekes, mert megkérdőjelezhetetlenül nyertes helyzetből lett a mobilvilág vesztese. Még nincs teljesen vége annak a korszaknak, amikor fél tucat ember nyúlt a zsebéhez a buszon, ha felcsendült a Nokia alapcsengőhangja, de azért az iPhone csörgése lassan átveszi ezt a szerepet.

Néhány évszázaddal korábban a cég történetéből drámát írtak volna. Szinte tragikus, ahogy a finn mobilgyártó egy ideig diktálta a trendeket, de amikor ez a szerepe veszélybe került, akkor nem tudott mit tenni ellene. Pedig a cégnek komoly szerepe volt a mobilpiac kialakulásában, oroszlánrésze volt abban, hogy az európai országok közt is eltérő analóg mobilos megoldások helyett létrejöjjön az egységes GSM-szabvány.

A mobilozás hajnalának nagy márkája volt a Nokia (a képre kattintva galéria nyílik)

A mobilozás első éveiben folyamatosan jöttek az új technológiák. Még bunkofonnak hívták a készüléket, amikor megjelent az SMS. Az előítéletek lassan elolvadtak, a polifonikus csengőhangok korának beköszöntével pedig a mobiltelefon olyan népszerű érettségi ajándék - a felnőttség jele - lett, mint egy drága karóra vagy egy aranylánc. A Mátrix-filmekben is látható kinyithatós Nokiára tömegek vágytak, a Communicator-szériás készülékekkel pedig a cég kitalálta az üzleti készüléket és az okostelefont. Magára valamit is adó középvezető nem mutatkozhatott féltéglányi levelezős-naptárnézős Nokia nélkül. Az egyszerű mobilozók közben új főneveket tanultak: wifi, cserélhető előlap, polifonikus csengőhang, Bluetooth, Java, GPRS és mobilnet.

A cég jelenlegi gyengeségéhez és az akár a közeljövőben bekövetkezhető halálához egyetlen konkurens termék vezetett: az iPhone. A Nokia uralma azonban nem ért véget az egyik napról a másikra. Kezdetben általános kétkedés fogadta az Apple termékét, nehéz volt elképzelni, hogy a mobilipari tapasztalatokkal nem rendelkező, a telekommunikációs cégeknek diktálni vágyó kaliforniai számítógépgyártó az akaratához tudja hajlítani a világot.

Elmaradt a válaszcsapás

A hitetlenkedést várakozás váltotta fel. Az iPhone első generációs változata közel nem volt olyan tökéletes, mint manapság kapható társai. Erre például még appokat sem lehetett telepíteni, kijelzőjének és kamerájának a képminősége is gyenge volt, mindenki arra várt, hogy a finnek egy remek mobillal tromfoljanak rá a felkapaszkodó Apple-re. A válasz azonban elmaradt, bár az Apple első mobiljának premierjét követően megjelent, még nem az iPhone által ihletett Nokia N95-ös a finn cég egyik utolsó sikeres okostelefonja volt. Amiért még ugyanúgy sorban álltak a rajongók a Nokia üzletei előtt, ahogy azt az Apple Store-oknál teszik manapság.

Máig nagy a kereslet a 6310-es Nokiákra (a képre kattintva galéria nyílik)

Hazugság lenne azonban azt mondani, hogy a Nokiának nem sikerült levonni a tanulságokat az érintőképernyős, ujjal kezelhető, felhasználóbarát iPhone sikeréből. Évek és igazgatócserék kellettek, de a cég belátta, hogy a Symbian operációs rendszer komoly modernizációra szorul. Ám az éveken keresztül használt rendszer átszabása is túl sokáig tartott.

A Nokia-sztori tragikusságához hozzájárul, hogy a cég sok olyan funkcióval megpróbálkozott, amelyeket ma a rivális okostelefonokban is fontosnak tartanak. Videojátékosoknak szánt N-Gage telefonja nem terjedt el, az iPhone-gyilkosnak kikiáltott, ellenben a régi operációs rendszert futtató, valódi újításokat nem kínáló készülékei szintén elbuktak. Hiába került gyorsabb mobilnet, nagyobb háttértár a mobilokra, ha a kezelőfelület, a műszerfal az ős-Nokiákat idézte.

A fejlesztések azonban nem jöttek be. Az [origo] 2010 novemberében írt N8- tesztjében kollégánk arra panaszkodik, hogy az új csúcsmobil felülete az akkor hároméves N95-öt, a cég megdönthetetlennek tűnő csúcskészülékét idézi. A linuxos rendszert futtató N900-ast pedig úgy jellemezte egyik kollégánk, mint "az iPhone-t, amelyet a MÜSZI készített".

Amerikai-skandináv ellentét

De nemcsak a telefonjai miatt van olyan helyzetben a Nokia, hogy ma a túlélésért küzd. Fauszt Gábor az Apple és a Nokia harcát egy amerikai és egy skandináv cég összeütközésének is látja. "A Nokia olyan értékeket vallott, mint az őszinteség és a nyílt kommunikáció. Az Apple ezzel szemben a marketingben hitt" - fogalmazta meg a szakértő, aki szerint emblematikus, hogy a Nokia vezérigazgatója hagyományosan Finnországból származott, egészen addig, amíg 2010 szeptemberében - már az erős piaci lejtmenetre reagálva - a kanadai származású Stephen Elop váltotta le Olli-Pekka Kallasvuót. Elop az amerikai Microsofttól jött a Nokiához, jóllehet mindeddig annak ellenére sem tudott sikereket elérni, hogy számára nem idegen az amerikai típusú kommunikáció.

A vezetők ikonikus készülékévé vált a Communicator-sorozat (a képre kattintva galéria nyílik)

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a cég legújabb telefonja, a Windows Phone 7-es operációs rendszert futtató Lumia-sorozat sok szakértő szerint már mindazzal rendelkezik, amit korábban hiányolni lehetett a Nokia-mobilokból. Mire azonban ezek a készülékek megjelentek, felnőtt a cég konkurenciája is: az Apple az iPhone ötödik generációját adta ki tavaly ősszel, az androidos készülékek pedig ellepték a piacot. A Nokia hagyományos hátországa, az olcsó, butatelefonok piaca pedig megszűnőben van. Komoly kérdés, hogy elég sikeres tud-e lenni a Lumia, hogy megmentse a céget.

Egyelőre kétséges az is, hogy a Windowszal való együttműködés kihúzza-e a Nokiát a bajból. Stephen Elop 2011-ben jelentette be, hogy a Nokia a Windows Phone-t fogja opreációs rendszerként használni a telefonjain - cserébe a Nokia sok milliárd dollár prémiumot kapott a Microsofttól. Pillanatnyilag a Windows Phone viszont még alig játszik szerepet az okostelefonokon: az IDC néhány napja megjelent adatai szerint a Google által kifejlesztett Android operációs rendszer fut a készülékek 61 százalékán, az Apple iOS rendszere több mint 20 százalékán, a Windows Phone aránya pedig alig 5 százalékos. 2016-ig azonban az utóbbi sikere megnégyszereződhet a prognózis szerint, csakhogy Fauszt Gábor szerint ennek a gyümölcsét már nem a Nokia fogja learatni. Mivel a finn cég tőzsdei értéke az elmúlt hónapokban meredeken zuhant, könnyen lehetséges, hogy 2016-ra már régen megvette egy másik cég a Nokiát. Ha másért nem, a számos szabadalom miatt, amit a telekommunikációs cég a magáénak nevez.