Ajánlat

• A gazdaság legfrissebb hírei

Ajánlat

• Álláskeresés az [origo]-n

JÁTSSZ ONLINE!

Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki

Keresés

hírlevélre feliratkozás

"Azt nem mondanám, hogy jól megy a bolt, de ma már tényleg nem ciki turkálóból öltözködni" - mondta az [origo] kérdésére a budapesti Nagykörút egyik használtruha-üzletének eladója. Hétköznap kora délután a körúton nem nehéz olyan klasszikus (nem használt) ruhaüzletet találni, amelyben nincs vevő, de amikor néhány nappal ezelőtt kifejezetten a környékbeli turkálókat jártuk körbe, ha nem is tolongtak, mindenütt legalább négyen-öten válogattak; az egyik helyen még külföldi beszédet is hallottunk.

"Kicsit csalóka ez most, mert a napokban érkezett új szállítmány, ezt a kirakatban is hirdettük, ilyenkor többen vannak. De hiába jönnek be sokan, jóval kevesebbet vásárolnak, mint pár éve. Érezni, hogy az emberek a turkálóban is jobban meggondolják, mire költsenek" - magyarázta az eladó.

A magyar fogyasztók szokásai sokat változtak a válság éveiben, gyakorlatilag mindenen hajlandóak már spórolni. Logikus lenne, hogy a használt árukkal foglalkozó vállalkozások profitálni tudjanak ebből. Az általunk megkérdezett nagy használtruha-kereskedők ennek ellenére egyre rosszabb piacról, veszteségekről számoltak be, egyikük azt mondta, a bezáráson is gondolkodik.

Pedig az ilyen profilú üzletekből szemlátomást egyre több van, a pesti Nagykörúton évek óta ez a leggyakoribb üzlettípus. Mostanra a bevásárlóközpontokban is megjelent, például a Corvin, a Csepel és a Duna Plázában, a Lurdy Házban, illetve több vidéki plázában is turkálhatnak a vásárlók.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2007 közepe és 2011 vége között a használtcikk-szaküzletek száma 15 százalékkal, 6000-ről 7000-re nőtt. Ez nem kizárólag, de feltehetően zömmel használtruha-üzleteket jelent, és a tevékenység szerinti bontásból kiderül, ekkora növekedés egyetlen más kiskereskedelmi kategóriában (illatszer, humán és állatgyógyászati termékek) volt csak, miközben a legtöbbnél csökkenést mért a KSH.

Kérészéletű kényszervállalkozások

"Igaz, hogy rengeteg ilyen bolt van, de inkább azért, mert magas a munkanélküliség. Ezek főként kényszervállalkozások. A közvélekedés az, hogy a használtruha-kereskedelem viszonylag egyszerű, jelentős induló tőke nélkül beindítható tevékenység, csakhogy akinek nincs igazán jó beszerzési forrása, az nem viszi sokáig a boltot. Sokat nyitnak, de sokat be is zárnak manapság" - mondta az [origo]-nak Demeterné Várkonyi Judit, a használt ruhák nagy- és kiskereskedelmével foglalkozó Potex Kft. résztulajdonosa.

A jobbnak tűnő darabokért 3-4 ezret is elkérnek

"Mi majdnem harminc éve vagyunk a piacon, nem számítunk kis szereplőnek, de nem biztos, hogy sokáig csináljuk még. A vásárlóerő iszonyúan megcsappant Magyarországon, egyre többen vannak, akik az ételen és a lakhatáson kívül másra nem tudnak költeni. Tavaly az egyik cégünket épphogy nullára hoztuk, a másik nagy veszteséggel zárt, csak a forint gyengülésén tízmilliót buktunk. A hipermarketek nagyon kemény versenytársak, mert olcsón elég jó minőséget adnak, és a nagy kommersz ruhaláncok is folyamatosan akcióznak" - vázolta a heyzetet Demeterné Várkonyi Judit.

Nagyot esett a kosárpénz

"2009 még tűrhető év volt, a tavalyi már nagyon rossz. A plázákban lévő boltjaink úgy-ahogy mennek, az utcai üzletek viszont nagyon visszaestek. Korábban egy vevő egy alkalommal átlagosan 4800 forintot költött, ma ez a szám, az úgynevezett kosárpénz 1800 és 2500 között van. A legolcsóbb, pár száz forintos darabok forgalma csökkent a leginkább. Az árbevételünk több mint nyolcmilliárd, de nagyon boldogok lennénk, ha ez az év kihozható lenne nullára" - mondta kérdésünkre Háda György, a Háda láncot üzemeltető kft. ügyvezető-tulajdonosa.

"Ma sokkal igényesebbek, jobbak a körülmények"

A vásárlók eközben azt tapasztalják, hogy a használt ruha egyre többe kerül. "A kilencvenes évek vége felé, főiskolás koromban kezdtem turkálókba járni, azóta is szeretem, mert jó kikapcsolódás. Látom a pozitív változást, ma már sokkal igényesebbek, jobbak a körülmények, de Budapesten már alig próbálkozom, mert itt nagyon drágák az üzletek. A kilós ára gyakran 3-4 ezer forint, és a márkás darabokat is több ezerért adják, pedig nem sokkal drágábban újonnan is megkapni. Vidéken szerencsére még nem megy ez a luxusturi" - mondta az [origo]-nak egy fiatal nő.

Felveri az árakat a keleti kereslet

"Nyugat-európai partnereink folyamatosan emelik az árakat, mert nagyon magas a kereslet, elsősorban a volt szocialista országokból. Két-három évig meg tudtuk csinálni, hogy nem emeltünk árat, de aztán a kilós ruha esetében például kénytelenek voltunk húsz százalékot rátenni, mire rögtön ugyanennyivel kevesebbet is vettek belőle. A darabonként árult ruháknál már valóban előfordul, hogy egy márkás használt lényegében annyiba kerül, mint egy új nem márkás" - ismerte el Háda György.

A hipermarketek nagyon kemény versenytársak

"Vannak visszajáró ügyfelek, és előfordult már, hogy panaszkodtak az áremelkedésre" - mondta az egyik eladó egy fővárosi boltban, ahol csakugyan 3500 a ruha kilója, és a jobbnak tűnő darabokért legalább 3-4 ezret kérnek. Szerinte egyébként messze nem igaz, hogy csak rosszabb anyagi helyzetben lévők járnak az üzletbe. "Jönnek kimondottan jól szituáltnak látszó emberek is. Végül is annyi minden termékből bevett dolog használtat vásárolni, miért épp a ruha lenne kivétel?"- jegyezte meg.