Demján Sándor

JÁTSSZ ONLINE!

Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki

Keresés

hírlevélre feliratkozás

"A Fidesz eredeti programját ismerem, az helyes volt: dinamizálni szerették volna a gazdaságot. De ez egyúttal 7 százalékos költségvetési hiánnyal járt volna. Az unióban megígérték, hogy a növekedés érdekében ezt megengedik nekünk. De ezt az ígéretüket a görög válság hatására visszavonták" - mondta Demján Sándor nagyvállalkozó a Figyelőnek adott interjújában.

Az Orbán-kormány 2010-ben 7 százalékos államháztartási hiányról beszélt, de Angela Merkel német kancellár világosan megmondta, hogy a 3 százalék alatti hiánycélt el kell érni. Demján Sándor az interjúban azt mondta, nem hibáztatja az Európai Uniót, de elvtelennek tartja, mert például a Nicolas Sarkozy volt francia elnök megteheti, hogy a hazai közbeszerzésekről kitiltja a külföldi cégeket, a magyar kormány viszont nem.

A Trigránit építőipari vállalat fő tulajdonosa arról is beszélt, hogy szerinte a nyugdíjpénztári vagyonból nem az államadósságot kellett volna csökkenteni, hanem növekedési, gazdaságfejlesztési alapot kellett volna létrehozni. Demján egyetértett az állam aktív gazdasági szerepvállalásával, szerinte az államnak minél több vállalatot kellene alapítania, és támogatni a szövetkezetek létrejöttét.

Ugyanakkor hibáztatta az uniós pénzek elosztásának hazai módját, szerinte míg Európában helyben osztották ki a támogatásokat, addig "nálunk az irigység az úr, csak a magyar vállalkozó ne kapjon megbízást". A felhasználás módja pedig azért rossz szerinte, mert nem a termelés élénkítésére fordították a pénzt, hanem "ravatalozók, falusi strandok, városi közterek" felújítására.

A "magyar politikai irigység" miatt nem lehetséges az az ötlet Demján szerint, hogy az állam létező magyar nagyvállalatokat támogasson. "Csányi Sándor Pick- és Herz-gyárának adni kellene 80 milliárd forintot, hogy építsen erős nemzetközi márkát. Ha a cég nagy exportőrré válhatna, akkor a magyar állattenyésztésben 100 ezer ember foglalkoztatása a leggyorsabban megvalósítható lenne, mivel munkaigényes ágazatról van szó. Az állam számára egy ilyen befektetés legalább ötszörösen megtérülne" - mondta hozzátéve, hogy az állam inkább saját céget alapít, mint hogy Csányinak adjon pénzt.

Demján elmondta, hogy meg akarta venni a Malévot 8-9 éve, de "azt mondták, meg kell tartani az összes alkalmazottat. Így nem lehet nyereséges működést csinálni". Ugyanakkor szerinte szükség van légi közlekedésre Budapesten, mert enélkül "felejtsük el a keleti nyitást". Demján azt állította, "próbál valamit visszapótolni" a Malév csődje után, hogy legalább Kína és Budapest között legyen légi közlekedés.

A bankrendszerről azt mondta Demján, hogy szerinte az államnak be kell lépnie a pénzügyi piacra. "A külföldi bankok kivonulnak, illetve kiviszik a pénzt az országból. Ha az állam működtetni akarja a gazdaságot, nem tud mást csinálni, bankokat kell alapítania" - mondta. Ezzel együtt a kormány hibájára is utalt, szerinte "a bankok működését nem szabad ellehetetleníteni, hiszen minden egyes tőlük elvett forint tízzel csökkenti a hitelkihelyezést".

A válságból való kiút szerinte az, hogy a foglalkoztatás szerkezetét át kell alakítani, hogy kevesebb diplomás, és több szakmunkás legyen. A gazdasági függetlenség ára szerinte az, hogy 400 forint helyett 600 lenne a benzin. "Gazdag országnak kell lenni, csak a jólét biztosítja a függetlenséget. A szegénység ellen pedig küzdeni kell, mert az megöli a demokráciát" - mondta.

A kormányt ugyan kritizálta Demján, de azt is elmondta, hogy "az úgy nem működik, hogy az ország fele azért szurkol, hogy ne sikerüljön valami egy kormánynak, és tapsol a gazdasági kudarcok hallatán. Hazaárulónak tartanám magam, ha nem a mindenkori kormány sikeréért szurkolnék".