JÁTSSZ ONLINE!

Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki

Keresés

hírlevélre feliratkozás

Érdemes átgondolni a pályakezdők minimálbérének csökkentését - mondta Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár az Inforádió Aréna című műsorában csütörtökön. A külföldi példákra hivatkozva azt mondta, "ezzel óriási mértékben sikerült a pályakezdő fiatalok munkához jutását segíteni ezekben a tagállamokban". A Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken kiadott közleménye is pártolja az elképzelést, mondván, nemzetközi példák is igazolják, hogy differenciált minimálbérrel sokat javulhat a foglalkoztatottság.

"Nem elfajzott gondolat, de forradalmat nem csinálna" - reagált Köllő János, az MTA munkapiaci kutatócsoportjának munkatársának, aki szerint Magyarország ezzel nem lógna ki a világon. Inkább az a különleges, hogy egységes a minimálbér. Szerinte itthon annyi történne, hogy a kissé idősebbek helyett fiatalabbakat kezdenének alkalmazni a munkaadók.

Újraosztás, új állást nem teremt

A csökkentett minimálbér előnye, hogy az ezáltal munkához jutott fiatalok nem indulnak el a feketegazdaság felé. "Aki munkanélküliként kezd, annak már nincs visszaút" - ez már Fröhlich Péter, a P&Bert Management Consulting Group személyzeti tanácsadó ügyvezető igazgatójának véleménye. Hozzátette viszont, hogy az eszköz csak a szakképzetlen fiatalokon segít.

Előnyei ellenére csodafegyverként nem hat a pályakezdő minimálbér. "Csak a meglevő állásokat osztják újra, új állást nem teremt" - mondta Fröhlich Péter. Szerinte, ha bevezetné a kormányzat a rendszert, akkor sok fiatal egy pillanatra utcára kerülhetne, hogy utána újra felvegyék őket a vállalkozások - csak épp az alacsonyabb fizetésért. A fizetés egy része feketejövedelemmé alakulhatna át, vagyis a dolgozó bére szinten maradna, csak az állam esne el bevételtől.

Fiatalok a gyártósoron

Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Országos Szövetségének elnöke a Start-kártyához hasonlította az ötletet, amely szintén a fiatalok után ad járulékkedvezményt . Ennek szerinte érezhető hatása volt a piacon. (A különbség annyi, hogy a Start-kártya minden pályakezdőre vonatkozik, a minimálbér pedig a szakképzetlen, alacsony jövedelműekre leginkább.)

Csaposs Noémi szerint első sorban a betanított munkások, szalag mellett gyártósoron dolgozó fizikai munkásokat alkalmazó cégeknél a gyáriparban, feldolgozóiparban, összeszerelő üzemekben hatna a kormány terve, ha bevezetnék.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára szerint a szakképzetlen munkaerő leginkább Észak-Kelet-Magyarországra és Hajdú-Bihar megyére jellemző, így ott hatna főként a pályakezdő minimálbér.

Külföldön nem ritka

A kormány egy olyan eszközhöz nyúlna a hazai pályakezdők munkához jutásának támogatására, amely csak itthon sem teljesen ismeretlen, de több uniós tagállam már rég óta alkalmazza is. Magyarországon az Országos Érdekegyeztető Tanács tárgyalófelei 2005-ben, a Gyurcsány-kormány alatt állapodtak meg arról három évre, hogy különbséget tesznek a 0-2 év szakmai tapasztalattal rendelkezők és az ennél gyakorlottabbak között. Ez ugyan hasonló eszköz volt, mint a mostani javaslat, de a szakképzettekre (úgynevezett garantált bérminimum) vonatkozott csak, nem a minimálbéres fiatalokra.

Külföldön többek közt Nagy-Britannia, Franciaország és Magyarország visegrádi társai, a lengyelek, csehek és szlovákok is használják a fiatalok differenciált bérezését. Hollandiában 30-50 százalékos minimálbért kapnak a 16 év alattiak, majd 22-23 éves korig folyamatosan növekedve éri el a felnőtt minimálbér összegét. Csehországban, Lengyelországban és Cipruson a munkaviszony első 6-24 hónapjában fizetnek csökkentett minimálbért.