"A nyugdíjamhoz képest kielégítő" - válaszolta az [origo] újságírójának egy idős nyugdíjas a budapesti Mammut bevásárlóközpont aljában lévő Match szupermarketben, amikor arról kérdeztük miért a 149 forintos cseh tejet veszi. "A nyugdíjamhoz képest" - tette hozzá még egyszer, kicsit ingerülten, majd a kosarában lévő Magyar Tej márkájú dobozokat visszapakolta a polcra. Az árkülönbség több mint ötven forint volt. Pontosan ettől a jelenségtől félnek a magyar tejtermelők, különösen most, hogy a Tej Terméktanács szerint az Európai Unióban tejfelesleg alakult ki a piacon.

A kormány igyekszik a tejesek segítségére sietni. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a nagy áruházláncok ígéretet tettek Budai Gyula államtitkárnak, hogy az importtejet és a külföldről érkező trappista sajtot leveszik a polcaikról. Az államtitkár jelezte egyúttal, hogy egy, a parlament elé terjesztett törvényjavaslatban új szabályként jelenik meg a diszkriminatív árazás tilalma. Ennek köszönhetően kiküszöbölhető például, hogy azonos termékek esetén más-más árrést alkalmazzanak a magyar, illetve a külföldi árunál.

A külföldi áruházak viszont állítják: szó sem volt ilyen megállapodásról. Az agrártárca kedden este kiadott közleményére reagálva szerdán az Országos Kereskedelmi Szövetség közölte: a szervezetnek nincs tudomása arról, hogy az áruházláncok ilyen kötelezettséget vállaltak volna . Az [origo]-nak egy név nélkül nyilatkozó piaci forrás - aki ismeri Budai és az áruházak közötti tárgyalások részleteit -  azt mondta, a kereskedők megdöbbentőnek tartják az államtitkár nyilatkozatát. Úgy tudja, egyáltalán nem tettek ígéretet arra, hogy leveszik a polcaikról a külföldi tejeket, Budai most mégis ez híreszteli. "Vagyis a kereskedelmi láncokra lehet majd mutogatni, hogy megígérték, de mégsem  nem veszik le a polcaikról az importtermékeket, pedig ígéretről szó sem volt" - tette hozzá forrásunk.

Az kell, amit megvesznek

Az egyeztetést éppen azért hívta össze a tárca, hogy felkészüljenek az európai tejfeleslegre. Ezt a CBA kommunikációs igazgatója, Fodor Attila is megerősítette az [origo]-nak. Elmondása szerint a Vidékfejlesztési Minisztérium arra kérte a láncokat, hogy a külföldről származó tejet és trappista sajtot vegyék le a polcokról s ezzel segítsék a hazai termelőket. Fodor hozzátette, hogy a CBA vállalta, hogy az előbb említett termékek vonatkozásában csak magyar termékeket fog a kínálatában tartani. Így a raktári készletek kifutását követően eltűnik a CBA polcairól a külföldi eredetű tej és trappista sajt.  Hozzátette, a CBA eddig is csak a választék kiegészítése miatt tartott a kínálatban importtejet és tejtermékeket. Hozzátette, a kezdeményezésnek akkor van értelme, ha minden áruházlánc vállalja az önkorlátozást.

Név nélkül nyilatkozó forrásunk azonban úgy tudja, hogy a boltláncokkal történt egyeztetéskor egyik áruházlánc sem tett ígéretet erre, azt viszont hozzátette, ettől még nem kizárt, hogy a CBA illetékesei "műsoron kívül egyeztettek és tettek ígéretet erre". A szakember azt is hozzátette, a vékonyabb pénztárcájú vásárlóknak kell az olcsóbb tej, ha ezt importból lehet csak beszerezni,. akkor senki ne várja, hogy eltűnjenek ezek a polcokról. "A kereskedők azt szerzik be, amit megvesznek a vásárlók, ez ilyen egyszerű" - tette hozzá.

Az [origo] megkereste a nagy áruházláncok közül az Auchant és a Tescót, hogy pontosan mi hangzott el a megbeszélésen és mit szólnak Budai nyilatkozatához, erre mindkét cég közölte, hogy az OKSZ közleményében foglaltaknál többet nem kívánnak az ügyről mondani. Budai titkárságát is megkerestük, de a tárca közölte, hogy az államtitkár jelenleg Moszkvában tárgyal, ezen a héten pénteken egyeztet a nagy áruházláncok képviselőivel is a témában, és azt követően ad majd tájékoztatást.

Csalogatásra használják?

A Tej Terméktanács is úgy tudja, hogy elhangzott az ígéret. "Információim szerint egyelőre nincs szó konkrét írásban foglalt megállapodásról, annyi történt, hogy az üzletláncok szóbeli ígéretet tettek az agrártárcának és a tejtermelőknek, hogy leveszik a polcaikról a külföldről származó 1,5 százalékos tartós tejet (UHT) és a trappista sajtot, illetve trappistaféleségeket" - mondta az [origo]-nak Hegedűs Imre, a Bicske MG Zrt. vezetője, a Tej Terméktanács elnökségi tagja.

Hegedűs szerint az olcsó importtej mögött az üzletláncok árpolitikája áll. Az egymással versengő láncok ugyanis becsalogató termékként tekintenek a tejre, ahogy általában a kenyérre is, és a legfőbb céljuk, hogy a konkurenciánál olcsóbban adják. Ezeket hirdetik prospektusaikban és óriásplakáton, azt remélve, hogy a kiugróan olcsó árak beviszik hozzájuk az embereket.  Ennek érdekében az importtejet minimális, 1-4 százalékos árréssel adják el, vállalva, hogy veszteség keletkezik rajta - állítja Hegedűs. Ezzel szemben a magyar tejeknél 20-40 százalékos a haszonkulcs, hogy az importtej beszerzésével járó költségeket a boltok a magyar termékeken behozzák. Így fordulhat elő, hogy a szlovák tartós tej akár 130 forint körüli áron is megtalálható a boltokban, a magyar termék pedig 160-180 forint vagy annál több is lehet. Szerinte tíz forint körül van az a határ, amelynél már nem érdekli a vásárlót, hogy honnan származik a termék, ha ennyivel olcsóbb az import, akkor amellett dönt. Fordítva a modell nem működne. Senki nem venne drágább szlovák vagy cseh tejet, ha jóval olcsóbban árulnának magyart is. Hegedűs szerint ugyanis a tej esetében különösen figyelnek a származási országra a vásárlók. (Nem véletlen, hogy létezik olyan tej, amit piros-fehér-zöld csomagolásban, magyar tej felirattal árulnak.)

Ha csak magyar tej lesz a polcokon, akkor elképzelhető, hogy magasabbak lesznek az árak, de azt tudni kell, hogy a forgalom egy részét kitevő importtejnek irreálisan nyomott az ára - fogalmazott a terméktanács elnökségi tagja, aki szerint az alacsony árakat minőségrontással, áfacsalással és egyéb bűncselekményekkel lehet csak elérni. "Aki magyar tejet vásárol, az áfán túl 24-26 forint adófizetéssel járul hozzá az állami költségvetéshez tejkilogrammonként, míg, ha külföldit vásárol, ugyanez az érték nulla forint. Az egészben az a vicc, hogy jelenleg az egész EU-ban Magyarországon a legolcsóbb a nyers tej, olcsóbb, mint a szlovák, ennek ellenére a boltokban nagyon erős az importtermékek aránya" - fogalmazott Hegedűs. Hozzátette: a magyar tejágazat képes lenne pótolni az importot, a durván 600 millió kilós mennyiséget. "Bár az egy álom, hogy az import teljes egészében kiessen és magyar lépjen a helyébe. Ha azonban ez mégis megvalósulna, akkor több mint 30 milliárd forint többletbevétele származna a magyar tejágazatnak és több mint 20 ezer munkahely létesítésére nyílna lehetőség" - mondta Hegedűs.