Tibor Dávid, a Masterplast egyik tulajdonosa

JÁTSSZ ONLINE!

Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki

Keresés

hírlevélre feliratkozás

Az egyre mélyülő építőipari válságban van egy magyar vállalkozás, amely nem a napi túléléssel, hanem a növekedéssel foglalkozik. Szerdán 1,2 milliárd forint tőkét akar bevonni a magyar tulajdonú Masterplast a tőzsdén újabb részvények piacra dobásával. A kereskedést erre a napra fel is függesztik a Budapesti Értéktőzsdén, mivel a társaság az árfolyamot befolyásoló bejelentésre is készül.

A nyugat-európai építőipari társaságokhoz képest kicsi, de kelet-európai mércével már jelentőssé nőtt Masterplast tavaly ősz óta tagja a Budapesti Értéktőzsdén forgó vállalatoknak, de a közkézen levő részvények aránya elenyésző, a BÉT május 8-i adatai szerint mindössze 1,43 százalék.

A cégvezetés ezen változtatna, és magánbefektetőket is bevonna a cég tulajdonosi körébe. Tibor Dávid elnök-vezérigazgató azt mondta a hétfői sajtótájékoztatón, hogy a céljuk a minél szélesebb befektetői kör kialakítása.

A terv az, hogy legfeljebb 2 millió 860 ezer részvényt dobnak piacra. Ha lesz elég érdeklődés, és az árfolyam kedvezően alakul, akkor az 1,2 milliárd forinton túl további 600 millió forintnyi saját részvényt is értékesítene a Masterplast két tulajdonosa Tibor Dávid és Ács Balázs, akik még ezután is többségben maradnának a társaságban.

Gyárra kell a pénz

A Masterplast tavaly novemberben már bevezette a részvényeit a tőzsdére, a kisebb cégeket tartalmazó B szekcióba. Ez a bevezetés azonban "technikai" volt, mivel nyilvánosan még nem lehetett hozzáférni a részvényekhez, azokat brókercégek, befektetési szolgáltatók jegyezték le.

A pénz arra kell a társaságnak, hogy hőszigetelő elemeket gyártó romániai és ukrán üzemét fejlessze. A cég korábban is vont már be tőkét, amelyből a romániai Sepsiszentgyörgyön és az ukrajnai Lvivben alakított ki gyárat. Az előbbi idén ősszel, utóbbi 2013 tavaszán kezdhet termelni.

A KBC Equitas elemzése szerint a bevonandó tőke arra is fordítható, hogy a cég megvásároljon egy-két céget az iparágból. Bár a menedzsment a saját bevallása szerint nem gyakorlott ebben, a KBC szerint a "megtépázott szektor kedvező árú célpontokat kínálhat".

Válságos környezet

A KBC sorra vette a Masterplast előnyeit és hátrányait, ennek alapján a lakossági befektetők mérlegelhetik, hogy vásárolnak-e a feltörekvő magyar cég részvényeiből. A legnagyobb kockázata a cégnek az a terület, ahol működik: az építőipar ugyanis visszaesőben van a régióban. Igaz, hogy a Masterplast nem elsősorban az új építésű ingatlanok piacán erős, hanem a felújítások területén, mivel a vállalat hőszigetelőanyag-gyártással és forgalmazással foglalkozik. Ezt a szegmenst pedig kevésbé sújtotta a válság. A KBC viszont úgy fogalmazott, hogy az építőipar gyengélkedése "korlátot szab" a cég növekedésének.

A cég erősségének számít viszont a célpiaca. Egyrészt Magyarország mellett Romániában és Ukrajnában van jó pozíciója, két olyan országban, ahol az épületek átlagos energiahatékonysága nagyon alacsony, vagyis jó eséllyel részesedhetnek a jövőben ezek felújításából. A felújításokat pedig segíti az Európai Unió energiahatékonysági célkitűzése, illetve az is, hogy a lakásvásárlásnál jóval kisebb összeget igényel.

Másrészt a kelet-európai piacokból származó bevétel viszonylag egyenletesen oszlik meg. Az értékesítés bevételének 26,6 százaléka érkezik Magyarországról, 25,5 százaléka Romániából, 11,6 százaléka Szerbiából, a nem kelet-európai egyéb országokból és exportból 11,2 százalék - a többi Horvátország, Ukrajna, Szlovákia és Lengyelország között oszlik meg. Vagyis, ha bármely okból az egyik piac megremegne, az nem okozna katasztrófát a cég pénzügyeiben.

Lemorzsolódott árbevétel

A cég gyengeségének számít viszont az árbevétel alakulása. Az 1997-ben alapított Masterplast 2008-ig dinamikusan növekedett, de a válság miatt az elmúlt három üzleti évben nagy visszaesést, majd további lassú lemorzsolódást mutatott az árbevétel. A menedzsment jól reagált a válságra, így az eredmény zuhanását sikerült megállítani, 2011-ben már növekedett a nyereség. A KBC szerint az építőipar helyzete mellett fontos kockázati tényező a devizakitettség. A cég éves jelentése szerint 3 százalékos változás az euró-forint-árfolyamban 300 ezer euró adózás előtti eredményváltozást okoz.