A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) belső ellenőrzése az ipari üzemek szén-dioxid-kvótáit elosztó klímapolitikai főosztályon Fellegi Tamás korábbi miniszter hamisított aláírására bukkant hivatalos iratokon. Fellegi Tamás, aki 2010 májusa és 2011 decembere között irányította a fejlesztési tárcát, a közszolgálati tévé Híradó-jának megerősítette, az aláírások nem tőle származnak. Az ügyben a minisztérium feljelentést tett, a Nemzeti Nyomozó Iroda közokirat-hamisítás gyanúja miatt nyomozást indított az egyelőre meglehetősen homályos ügyben.

Az [origo] megkereste a cserépgyártó céget, amelyet összefüggésbe hoztak az aláírás-hamisítással. A cégvezető kérte, hogy a társaság nevét ne írjuk le, mert szerinte a társaság jogszerűen, bírósági ítélet útján jutott hozzá a neki amúgy is járó kvótához. Hozzátette: az aláíráshamisításhoz a cégnek nincs köze, ez a minisztérium belső ügye, a cég nem akar belekeveredni.

Van kvóta, nincs kvóta

A társaság igazgatója elmondta, az ügy még 2009-re nyúlik vissza, akkor kérték az úgynevezett minisztérium által felügyelt tartalékból a nekik ingyen járó kvótát az új üzemük termeléséhez szükséges kibocsátáshoz. A minisztérium azonban nem volt köteles kvótát adni a próbagyártásra, erre csupán lehetősége volt. A céget ekkor úgy tájékoztatták a minisztériumban, hogy nyitott az ügy, vagyis nem kell beszereznie a kvótát az április végi határidő lejártáig. Utóbbi azért volt fontos, mert az a cég, amelyiknek a határidőig nem volt meg a kvótája, százmilliós nagyságrendű bírsággal szembesülhetett.

A szaktárca illetékese ennek ellenére április 30-án jelezte a cégnek, hogy nincs meg az elegendő kvóta, ezért azt be kell szereznie. A cég annak érdekében, hogy elkerülje az esetleges bírságot, még aznap néhány óra alatt - nagy kapkodással - kvóták kölcsönkérésével beszerezte a szükséges mennyiséget, ezeket később megvásárolta. Ezt követően bírósághoz fordult, mondván: jogszerűtlen volt a minisztériumi eljárás, amelynek során nem jutott hozzá a tartalékban lévő kvótához, és a szükséges kvótamennyiség megszerzése miatt kiadása merült fel. 

Első fokon a bíróság elutasította a keresetet, ezért a cég a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, amely az európai uniós álláspont kikérése után úgy döntött, hogy jár a tartalékból a cégnek a kvóta, nem kell azt megvennie. Az indoklás szerint sértette volna a versenysemlegességet, ha az új gyár működtetéséhez szükséges, a céget egyébként is megillető kvótákért akkori áron 60-70 millió forintot ki kellett volna adnia. Ezt követően a minisztérium megadta az engedélyt, amelyen a hamis aláírás szerepelhet, de az nem egyértelmű, hogy a bírósági döntés által tisztázott ügyben miért kellett hamisítani az aláírást.

A cég vezetője többször hangsúlyozta, a minisztériumra tartozik az aláíráshamisítási ügy, a cég mindössze annyiban érintett, hogy a határozaton szerepelt a gyanús aláírás. Ezt a példányt a cég átadta a nyomozó hatóságnak. (A cégnek később kiadott kvótaszabályokon nem szerepelt kézzel írt aláírás, csupán egy azt helyettesítő bélyegző volt azokon a dokumentumokon.) 

Kvótaszabályok

Szén-dioxid-kvótát 2005 óta kell a nagy kibocsátóknak vásárolniuk. Az Európai Unió-szerte bevezetett rendszer célja, hogy a cégeket környezetvédelmi fejlesztésekre motiválja. Amelyik cég fejleszt, kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, és a feleslegessé vált kvótákból fedezheti a költségeit. A terveket azonban a válság keresztülhúzta, a termelési mennyiségek sok helyen csökkentek, a cégek így is kényelmesen elfértek a rájuk szabott kvótakeretek között.

A Nemzeti Kibocsátási Terv szerint Magyarországon 2012-ben 31 millió tonna szén-dioxid-kvótát osztanak szét, ebből 739,5 ezer jut a tetőcserepes cégeknek. A legnagyobb mennyiségű kvóta, 15,8 millió az erőműveknek jut, de nagy kibocsátók még a cementgyárak és az olajfinomítók is. Az ügy az újonnan kiosztható kvótákra vonatkozik, ezek pont arra vannak félretéve, ha egy cég az ötéves tervezési időszakon belül új gyárat épít vagy bővít.

Minden, már korábban meglévő kapacitásra csak annyi kvóta jut, amennyit 2008-ban meghatároztak. A kibocsátást államilag hitelesített cégek ellenőrzik, nagy részben az alapján, hogy a cégek mennyi üzemanyagot (például gázt) vásároltak, és mekkora volt a
termelésük. A kvóták világában egyébként éppen változás jön. Miután a 2008-2013-as időszak lezárul, jövőre új rendszer alapján kapnak keretet az erőművek és a gyárak. Az igények felmérése már megtörtént, de az új kvótákat még nem osztották ki.