Ajánlat

• Ángyán: Ez védhetetlen, elfogadhatatlan
• Kik lehetnek Ángyán zöldbárói?
• Rengeteg pénz megy el a nyakkendős nepperekre

JÁTSSZ ONLINE!

Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki

Keresés

hírlevélre feliratkozás

"A térségünkben nem tapasztalok oligarchákat" - mondta egy 60 év körüli férfi a nagykátai művelődési házban, ahol Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kedden este tartott gazdafórumot. A tápiósági gazdálkodó a fiával látogatott el a gyűlésre meghallgatni a minisztert, "hátha mond valami újat". Azt mondta, régen voltak oligarchák, vagyis tőkés, nagybirtokos termelők a környezetében, de már nincsenek.

Ángyán József, a vidékfejlesztési tárca volt államtitkára azért mondott le januárban, mert azt tapasztalta, hogy az általa képviselt kis- és középbirtokokra építő agrárpolitika kisiklott, és a húszéves haszonbérletre kínált  65 ezer hektárnyi állami földterületet a gyakorlatban "zöldbárók" és "oligarchák" szerzik meg nagy többségben.

Korábban "a tízedik emeletről gazdálkodók" nyertek

Az [origo] megkérdezte a keddi gazdagyűlés több résztvevő gazdálkodóját, hogy mit tapasztalnak abból, amit Ángyán József állít. A válaszolók egybehangzóan azt állították, hogy korábban (és itt a szocialista kormányokra utaltak) valóban a nagybirtokosok, és "a tízedik emeletről gazdálkodók" kapták meg a támogatásokat, amelyeket, szerintük, párttagság alapján osztottak ki.

A képre kattintva galéria nyílik

Egy tápiósági gazda, bár nem indult földpályázaton, mert a 35 hektáros birtokához közel nincs érdemi állami terület, amelyet meghirdethetnének, korrektnek tartja a tendert. "A kicsit kell támogatni, a nagy már megáll a lábán" - mondta, majd felidézte egy hollandiai élményét, ahol azt látta, hogy a gazdálkodó családok meg tudnak élni a földből. Azt mondta, 50-100 hektárra van szükség ahhoz, hogy valaki tisztességesen meg tudjon élni a mezőgazdaságból, ő azért van jó helyzetben, mert a földje mellett állatokat is tart.

Ángyán és a kormányzati kapcsolatok

Az állami földbérlet-pályázatok hivatalosan éppen azt célozzák, hogy a pár hektárostól akár több tucat hektárig terjedő állami parcellákkal a helyben lakó gazdák kiegészíthessék a földjüket, ezzel elérve az ideális birtokméretet. Ángyán József áprilisban publikált egy elemzést a Fejér megyei pályázatok nyilvános eredményei alapján, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a hivatalos céllal ellentétben a helyben lakó gazdák csak 25 százalékban részesültek a földekből. A többi terület olyan pályázók kezébe került, akik valamilyen módon kapcsolatokkal rendelkeznek a kormányhoz.

Ángyán József szerint ez azért lehetséges, mert a pályázati pontrendszert úgy alakították ki, hogy rendkívül szubjektíven lehessen elbírálni az igényeket. Eközben az eredményekben csak a győztes kiléte a nyilvános, de hogy miért is nyert mások előtt, az nem.

Egy idős, palóc tájszólással beszélő férfi, aki maga is indult a földpályázaton, nem értett egyet Ángyán érvelésével, igaz, ellent sem mondott neki. Azt állította, hogy ő tökéletesen tisztában volt azzal, hogy mire hány pont járt, így előre ki tudta számolni, hány pontja lesz. A pontrendszer ugyanis része volt annak a csomagnak, amelyet minden pályázó 40 ezer forintért megvásárolt.

A képre kattintva galéria nyílik

A pályázaton, amelyen négyen indultak egy Nógrád megyei földterületért, végül veszített. Ez, bevallása szerint, rosszul esett neki, de azért nem bosszús, mert a föld húszéves bérletét végül a fia kapta meg, aki közel 50 ponttal szerzett többet. Azt is tudja, miért: az életkor is számított. A pontrendszert jónak tartotta, mert sok pont járt a szakmai tapasztalatért, de előnyben vannak a fiatal gazdák és a helyben lakók is.

Ángyán József azért is kritizálta a pályázati rendszert, mert az "a nagy állatállománnyal rendelkező pályázókat hozza egyoldalúan kedvező helyzetbe", ugyanis minél nagyobb az állomány, annál több pont jár. Az 500 hektárt művelő (ő úgy fogalmazott, "gyötrő"), jó kedélyű úr viszont nem élte meg hátrányként ezt, egyetértett azzal, hogy a pályázaton előnyt jelent az állattartás fejlesztése, ő maga a marhaállományt szeretné növelni. Azt mondta, "nem igazán érti" Ángyán Józsefet, de "ő tudja, miért bosszankodik."

Svájcot lehetne csinálni Nógrádból

A nagykátai gazdagyűlésre 100-150 ember jött el, amellyel a helyi művelődési ház nagytermét foghíjas széksorokkal, de nagyjából megtöltötték. A gazdák a rendezvény kezdetén elénekelték a Himnuszt, de utána többnyire csendben hallgatták végig Fazekas Sándor minisztert és államtitkárát, akik a kormány Nemzeti Vidékstratégiájáról és az azt végrehajtani hivatott Darány Ignác-tervről beszéltek.

A képre kattintva galéria nyílik

A csendet csak ritkán törte meg egy-egy visszafogott nevetés, például amikor Fazekas a "vegykonyhában összeállított" szörpökről beszélt. Egy férfi "úgy van" felmordulással helyeselt akkor, amikor a miniszter a földpiac 2014-es liberalizációjáról beszélt úgy, hogy azt mondta, legyen szabad a földpiac, de úgy, hogy a gyakorlatban a helyben lakóké a föld. Fazekas eldicsekedett a "gombnyomásra működő" pályázati kifizetések gyorsaságával - az [origo] tudósítója a mellette ülő gazdával ellenőriztette le, hogy tényleg gyorsult-e a kifizetés, a földművelő bólintással jelezte, hogy igen.

A helyi gazdafórumon a földpályázatok kevésbé érdekelték a résztvevőket, akik kérdéseket tehettek fel a miniszternek és csapatának. Volt kérdés iskola tangazdaságáról, tanulók elhelyezkedéséről, a 31-es út Nagykáta előtti szakaszának baleseteiről, és a palóc férfitól még az is elhangzott, hogy Svájcot lehetne csinálni Nógrád megyéből, de a földpályázatokra egyetlen gazda sem kérdezett rá.