Morzsákért futhatnak versenyt a budapesti és Pest megyei vállalkozások, amelyek forrást szeretnének találni az alkalmazottaik képzésére. Január elsejétől megszűnt a szakképzési hozzájárulás felhasználásának lehetősége, helyette pályázati forrást csoportosítottak át, de az új rendszer hátrányosan érinti a közép-magyarországi régiót.

A tervezett pályázatcsomag (TÁMOP 2.1.3 kódnévre hallgat és három alpályázatot takar) célja a vállalkozások képzéseinek támogatása. Ez a pályázat felelne meg a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi ígéretének: a tárca az [origo]-val korábban azt közölte, hogy "fontosnak tartjuk a saját dolgozók képzésének támogatását, ezért a kieső képzési támogatási forrásokat hasonló nagyságrendben európai uniós források fogják pótolni". A szakképzési hozzájárulás fedezte a cégek továbbképzési programjait, sokan ebből fizették a vállalati angolórákat. (A döntés nyelviskolákra gyakorolt hatásáról itt olvashat.)

A kormányzat január elsejével szüntette meg annak lehetőségét, hogy a vállalkozások leírják a szakképzési hozzájárulásból a képzési költségeik egy részét. Emiatt éves szinten több tízmilliárd forint esik ki a cégektől, amelyet befizetnek az államnak, de a költségeket nem írhatják már le. Ehelyett kapnak összesen 21 milliárd forintot, amelyet az új Széchenyi-terv keretében pályázhatnak meg.

Kovács Zoltán, a Training360 Kft. képzésekkel foglalkozó cég oktatásfejlesztési igazgatója szerint ez az összeg elenyésző a szakképzési hozzájáruláshoz képest, amely kalkulációja szerint évi 30-40 milliárd forintot jelentett. A 21 milliárd forintos pályázati keret ennél kisebb összeg, ráadásul 2013 végéig, azaz majdnem két évre szól. Az oktatásfejlesztési igazgató szerint Pest megyén kívül gyakorlatilag valóban kiváltja a szakképzésit a pályázat, de a közép-magyarországi (budapesti és Pest megyei) cégek még ebből a 21 milliárdból is alig látnak valamit.

Egymilliárd, húszmilliárd

A pályázatot úgy kellett kialakítani, hogy az úgynevezett konvergenciarégióknak kedvezzen, ennek Magyarországon Pest megye (és Budapest) kivételével minden más megye megfelel. A jelen pályázat esetében a 21 milliárdból 1 milliárd jut Közép-Magyarországnak, 20 milliárd a többi hat régiónak.

Ilyen jellegű, de kisebb (egy-két milliárdos) keretű pályázat eddig is futott, de sem azt, sem a szakképzési hozzájárulást nem különböztették meg területek szerint. A főváros gazdasági súlya miatt a legnagyobb összegeket a közép-magyarországi régióban költötték el eddig a cégek, az új pénzelosztási struktúra miatt viszont most szűk két évre egymilliárd forint marad a cégek dolgozóinak képzésére.

"Csepp a tengerben" - érzékeltette Kovács Zoltán, hogy milyen kevés ez az összeg, szerinte a pályázat megnyílása után napokon belül leköthetik a cégek a támogatási pénzt, amit két évre tervezett a kormányzat. Az oktatási igazgató szerint az alkalmazottaikat képző vállalatok 40-50 százalékban a szakképzési hozzájárulásból fedezték a költségeiket, és ehhez párosult 10-20 százaléknyi pályázati pénz. Ez most alapjaiban borul fel, a szakképzési hozzájárulás kiesik, a pályázati pénz pedig gyorsan elfogyhat. Kovács Zoltán szerint csak annak a cégnek van esélye, amely már előkészített pályázattal rendelkezik a pályázat kiírásakor.

Ennél durvább arányt említett a Dale Carnegie Magyarország felnőttképzési társaság, amely egy felmérést végzett a témában. Eszerint a cégek 63 százalékban fedezték szakképzésiből a költségeiket. A felmérésben résztvevők 72 százaléka mondta, hogy mindenképpen csökkentik a képzésre fordított összegeket.

Nehezebb ellenőrzés

Aki nyer, annak azonban előnyösebb lehet az új pályázati rendszer. Előnyösebb lesz a szakképzésihez képest a pályázat abból a szempontból, hogy szélesebb körben felhasználható: szinte bármilyen akkreditált képzés és több tevékenység elszámolható. Az is szimpatikus lehet a cégek számára, hogy a pályázatnál elszámolhatják a képzésre küldött alkalmazottjuk bérét a képzés idejére, vagyis nem éri hátrány őket amiatt, hogy kifizetik a bért, miközben képzésen ül alkalmazottjuk. A bér az elnyert összeg 20-30 százaléka lehet Kovács Zoltán tájékoztatása szerint, és a minimálbér ötszöröséig lehet igénybe venni. Azt is figyelembe kell venni, hogy egy dolgozóra legfeljebb 450 ezer forintot lehet elszámolni a képzési díjjal együtt.

Hátrány lesz viszont, hogy a pályázati rendszer más logikát igényel a szakképzési hozzájáruláshoz képest. A korábbi rendszerben a szakképzésit csak utólag kellett elszámolni, így a felhasználása rugalmas volt, most azonban nehezedik az ellenőrzéshez szükséges adminisztráció. A pályázatnál viszont előre meg kell mondani, hogy pontosan mire és hogyan költ a cég, ezért például, ha csak egy nappal is csúszik a tanfolyam, nem fizetik ki azt, ha nem jelentik be a pályáztatónál - mondta tapasztalatai alapján Kovács Zoltán.