A tervben látják a kiutat

JÁTSSZ ONLINE!

Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki

Keresés

hírlevélre feliratkozás

Kulcskérdésnek nevezte Orbán Viktor kormányfő a tavaly decemberben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által kidolgozott Növekedési terv-et. Orbán azt mondta, e nélkül recesszióba kerülne a magyar gazdaság. "Ha a növekedési tervet Matolcsy miniszter úr elkészíti, és az működik, akkor a 2012-es, egyébként nehéznek ígérkező európai évet jó állapotban éljük túl, és aztán utána meg tudunk indulni egy erőteljes növekedési pályán" - fogalmazott a miniszterelnök.

A Nemzetgazdasági Minisztérium elkészítette a terv vitaanyagát, amelyet tavaly év végéig lehetett véleményezni az interneten. Orbán nem adott határidőt, amíg a terv végleges változatának el kell készülnie, de ahhoz képest, hogy kulcskérdésnek nevezte, két és fél hónapja nem lehetett hallani felőle, továbbra is csak a vitaanyag érhető el a minisztérium honlapján. Cséfalvay Zoltán, a gazdasági minisztérium államtitkára azt mondta az [origo]-nak, hogy a kormány dolgozik még a növekedési terven, a minisztérium sajtóosztályának konkrét időpontokat mellőző válaszából pedig az derült ki, hogy a szükséges jogszabályok előkészítése zajlik.

Mire gondolt Matolcsy?

A tervben felbukkant számos érdekes ötlet. Szó esik benne a "Vasháromszögről", amely a politikai, a közigazgatási és a gazdasági szereplők együttműködését jelenti, vagy a "Kulturális Galaxisról", amely az Ózd környéki ipari örökségvédelmi programot takarja. A tervezet szerint a régióban létre lehet hozni a "kelet-európai banánt", amely az Északkelet-Angliától Észak-Olaszországig húzódó "kék banán" mintájára alakítana ki Prága-Bécs-Pozsony-Budapest-Varsó mentén gazdasági övezetet. Erdélyből "Kelet Svájca" lehetne, amely a térség kulturális sokszínűségére utal.

A vitaanyag felvetette, hogy úgynevezett "szabad vállalkozási övezeteket" kéne létrehozni. Ezek lényege az lenne, hogy az adott zónán belül megtelepedő vállalkozások különböző kedvezményekhez jutnának, így a térség az országos átlagnál gyorsabban tudna fejlődni. Ehhez hasonló javaslatot az OECD Magyarországról készült, múlt héten bemutatott jelentése is felvetett már: az országértékelés szerint Magyarországnak el kellene gondolkodnia a regionális minimálbér bevezetésén, ami azt jelentené a gyakorlatban, hogy az egyik régiókban más összegű lenne a kötelezően fizetendő legkisebb fizetés, mint egy másikban. Ahol alacsony a foglalkoztatás (elsősorban az észak-magyarországi régióban), ott alacsonyabb minimálbérrel lehetne segíteni a vállalkozásokat a munkahelyteremtésben.

Az ötlettől nem idegenkedik a kabinet, Cséfalvay Zoltán az [origo]-nak azt mondta, hogy a kormány nagyon fontos gazdaságfejlesztési eszköznek tartja a szabad vállalkozási övezeteket, és "nagyon passzol ehhez" a regionális minimálbér mint szabályozási eszköz.

Nehéz lesz pénzt találni rá

A miniszterelnök a vitaanyag bemutatása után felvetette, a dokumentum végleges változatában konkrét beruházások szerepelnek majd, és az ezek megvalósításhoz szükséges pénzügyi források tervét is feltüntetik. A kormány mozgástere azonban szűkös. Az Európai Unió 145 milliárd forintnyi támogatás megvonásával fenyegeti Magyarországot, ha a kormány nem hajt végre hiánycsökkentő intézkedéseket. Ezek az idén 120 milliárdos, jövőre pedig még nagyobb megszorítást jelenthetnek, tehát nem lesz pluszpénz a növekedés ösztönzésére.

Az európai szabályozás miatt az sem lehetséges, hogy a Magyar Nemzeti Bank öntsön pénzt a magyar gazdaságba, az ugyanis az egyébként is megugrott inflációt pörgetné tovább. Az egyetlen lehetőség a nagyobb gazdasági alrendszerek közti átcsoportosítás, azaz a kormány csak akkor tud valahová pénzt juttatni, ha máshonnan elvesz.

Cséfalvay Zoltán, a gazdasági minisztérium államtitkára azt mondta, hogy a legnagyobb feladat forrásokat találni. Az államtitkár három forrásszerzési területet nevezett meg, amely a növekedési terv finanszírozását szolgálhatja: az uniós forrásokat, a Magyar Fejlesztési Bank 180 milliárd forintos feltőkésítését, és azt a pénzt, amelyet a bankok leírhatnak a bankadóból, ha a vállalatok hitelezésére fordítják. Az utóbbihoz azonban véglegesíteni kéne a növekedési paktumot, amelyet a bankokkal tervez kötni a kormány, és amely szintén csúszásban van.

A Nemzetközi Valutaalap magyarországi irodavezetője februárban szintén a növekedést nevezte Magyarország legnagyobb problémájának, és olyan konszolidációt javasolt, amely nincs romboló hatással a munkaerőpiacra. Az OECD és a valutaalap is kiemelte, hogy a növekedéshez a befektetői környezetet kell javítani, amelyhez elengedhetetlen a válságadók kivezetése, a bankadó mérséklése és a gazdaságpolitika kiszámíthatósága.

Kelleni fognak az ötletek

A kormány ugyan nem jelezte, hogy félretette volna a növekedési tervet - amelyet még a 2012-re előrejelzett recesszió miatti félelem légkörében kért Matolcsytól Orbán -, de most kevésbé sürgeti az idő, mivel a magyar gazdaság a vártnál jobb teljesítményt nyújtott a tavalyi utolsó negyedévben. A kormány által tavaly év elején előrejelzett 3 százalék körüli növekedésből végül 1,4 százalék lett 2011-ben, igaz, az év végi várakozásoknál ez kedvezőbb adat.

Ennek ellenére valamilyen növekedési tervre szükség van, mert idénre a kormány is csak 0,5 százalékos növekedést vár, ráadásul ezt nem minden intézmény osztja. A Nemzetközi Valutaalap 0,3 százalékos növekedést, az Európai Bizottság 0,1 százalékos visszaesést, vagyis stagnálást, a fejlett országokat tömörítő OECD 0,6 százalékos visszaesést valószínűsített idénre.