Több mint 160 milliárd forintot csoportosítana át a kormány energiahatékonysági beruházásokra - mondta el Molnár Ferenc, a témában szakmai hátteret biztosító Századvég Gazdaságkutató EU-üzletágvezetője. A tavaly kilátásba helyezett átcsoportosítás a pályázatok később kialakítandó részletszabályaitól függően 200-250 milliárd forint építési beruházást generálhatna.

Az energiahatékonyság javítása az érdekeltek szinte mindegyikének előnyére válik. Az állam számára segít az EU felé tett vállalások eléréséhez, csökkenti az energiahordozók importigényét, és a vele járó beruházások növelik az adóbevételt. A beruházók, akár állami intézményekről, önkormányzatokról, vállalatokról vagy a lakosságról van szó, jól járnak, mert kisebb lesz a gáz- vagy áramszámlájuk. Az építőipar pedig megrendelésekhez jut a felújítások által. Az Energiaklub tanulmánya szerint az energiahatékonysági beruházások már rövid távon is megtérülnek az államnak.

A 160 milliárdos átcsoportosítás a 2013-ig tartó uniós költségvetési ciklusra vonatkozna, vagyis jövő év december 31-ig kellene lekötni a forrásokat. A felújítási munkák többnyire idényjellegűek, ezért két nyár, az idei és a jövő évi állna rendelkezésre a projektek számára. Ezért sürgős lenne, hogy az átcsoportosítás minél hamarabb megtörténjen.

Bezavarhat az uniós pénzbefagyasztás

Ezt a kormány és az Európai Bizottság vitája akadályozhatja, a pénz ugyanis a kohéziós alapból származik, amelyből a Bizottság kilátásba helyezett 140 milliárdnyi befagyasztást. A Bizottság elvileg külön is kezelhetné a vitát és a 160 milliárd átcsoportosítását, de a kiélezett vitában nem feltétlenül fog Magyarország számára kedvezni az uniós testület. Molnár Ferenc ezért abban reménykedik, hogy a vita gyorsan rendeződik, és márciusban már zöld utat kapnak az átcsoportosításra. A pályázatok kiírása így a nyári projektekhez időben elkészülhetne.

Azért is jól jönne a többletforrás, mert a 2014-től induló új költségvetési ciklus ütemezése átalakul. A mostanira az volt a jellemző, hogy a végére maradtak a nagy összegek, a következő tervezési ciklusban viszont évről évre arányos összeg áll majd rendelkezésre. Vagyis ha egy ország nem meríti ki egy év keretét, azt a keretet lényegében elbukja. Az átalakítás miatt pedig fontos, hogy már 2014. január 1-jétől indulásra készen álljanak a projektek, a most beindítandó program ennek nyújtana alapot.

A Környezet és Energia Operatív Program a közlekedésfejlesztés programtól kapná a 160 milliárdos többletforrást. Molnár Ferenc nem fedte fel, hogy milyen arányban támogatnák a pénzből a közszféra intézményeit és mennyit kapnának a vállalkozások, de annyit elmondott, hogy az állami és az önkormányzati intézményeket (kórházakat, iskolákat) kiemelten kezelnék. Azt is elmondta, hogy vizsgálják a Gazdaságfejlesztési Operatív Program fel nem használt forrásait, hogy azokat is átcsoportosítsák az energiahatékonyság céljaira.

Sokat spórolnának a cégek is

Bár az átcsoportosítás elsősorban az állami és önkormányzati intézményeknek kedvezhet, az országos szintű energiamegtakarításhoz a vállalatok is hozzájárulhatnak. Becslések szerint a 2020-ig elérendő cél harmadát tudná a versenyszféra megtakarítani.

Ennek elősegítésére pozitív és negatív ösztönzők is rendelkezésre állnak. A pályázati források ösztönzőleg hathatnak, hogy a cégek csökkentsék a számláikat, míg adóval lehet ösztönözni őket arra, hogy fordítsanak figyelmet a témára. Jelenleg is életben van energiaadó, amely a lakosságot nem, a vállalatokat azonban sújtja.

Az ipari energiafogyasztókat tömörítő Ipenerg szerint azonban a jelenlegi energiaadó nem éri el a célját. Bár az uniós keretszabályok tág teret engednek a csökkentett adók és adómentességek alkalmazásának, a magyar szabályozás szűkmarkúan bánik ezekkel. Meghaladja ugyan az előírt minimumadót, de ahhoz nem elég magas, hogy abból érdemes legyen kedvezményt adni azoknak a vállalatoknak, amelyek hatékonyan bánnak az energiával.

Az Ipenerg azt közölte, hogy információjuk szerint készül egy törvénymódosító javaslat, amely jelentős adóemelést tartalmazna. Ezzel önmagában egyetért az érdekszervezet, de szerintük arra is szükség van, hogy bővüljön a visszaigénylési kör, vagyis jobban járjanak azok a cégek, amelyek hajlandóak odafigyelni az energiafelhasználásukra.

Kulcsrakész javaslat a kormánynál

Az Ipenerg azt javasolja, hogy két kört alakítson ki a kormányzat. Az energiatudatos felhasználók legyenek azok, akik vállalják, hogy megtakarítanak az energiafelhasználásukból. Ezt egy a kormány által kijelölt auditáló szervezet igazolhatná. Az energiatudatos felhasználók 20 százalékos adókedvezményt kapnának egy évre (ami egy évvel bővülhetne olyan nagyprojekteknél, amely kivitelezése tovább tart egy évnél).

A második kategóriát az energiahatékony felhasználók jelentenék, ők jóval tovább és nagyobb mértékű kedvezményt kapnának. Azok a cégek, amelyek már komoly, az auditáló szervek által igazolt mértékű megtakarítást tudnak felmutatni, 50 százalékos adókedvezményt kapnának - ez a szint az EU által megengedett legmagasabb kedvezmény. Mindkét esetben adólevonás formájában járna az adókedvezmény, vagyis a cégeknek be sem kéne fizetniük.

Somogyi István Zsolt, az Ipenerg szakértője szerint ez már egy "kulcsra kész" javaslat, vagyis a kormány gyorsan elfogadhatja. Azt állította, hogy ha átmenne a módosítás, 2012-2016 között 5 százalékkal lenne csökkenthető a nem lakossági energiafelhasználás. Azt is elmondta, hogy van kormányzati szándék az energiaadó emelésére, amelyre azonban nem ők tettek javaslatot. A Nemzetgazdasági Minisztérium múlt csütörtökön a Portfóliónak tagadta, hogy erre készülne. Az energiaadó emelésére a modell működése miatt lenne szükség, mivel a jelenlegi mérték nem ösztönzi a cégeket a megtakarításra - magyarázta Somogyi István Zsolt.

Az Ipenerg szervezi a Virtuális Erőmű Programot is, amely célja, hogy az energiamegtakarítás ösztönzésével kiváltható legyen egy 200 megawattos erőmű. Március 6-án osztották ki az Energiahatékonysági Kiválósági Pályázat díjait. A pályázaton három díj nyerhető el, az energiatudatos, az energiahatékony vállalat, illetve az energiahatékony mentor vállalat. Az első címet 47 vállalkozás, főleg kis és középvállalkozások, de köztük van a MÁV Vasjármű járműjavító és a Budapesti Kamaraszínház is. Az energiahatékony vállalat címet idén egyedüliként az Audi kapta meg, amely a mentorvállalat címet is megszerezte három másik céggel együtt.