A kormány a bérkompenzációs rendszer átalakítására készül - derül ki egy, az Index birtokába jutott előterjesztésből. A tervezet megszüntetné azt a 21 milliárdos bérkompenzációs keretet, amire az idei adóváltozások vesztesei közvetlenül pályázhattak, a pénzt a cégek bérpótlásának támogatásához csoportosítják át.

A dokumentum szerint az eredeti kompenzációs rendszer rossz ösztönzőket tartalmazott, ezért kell változtatni rajta. Az egyik ilyen, hogy ha az adóváltozásokkal rosszul járt munkavállalók közvetlenül kérhetnék a támogatást a keretből, akkor a munkáltatók nem lennének érdekeltek a fizetésemelésben. A dokumentum szerint 70-90 milliárdos költségvetési kockázatot jelent, ha az érintett körben a szokásos éves béremelések is elmaradnak.

Az Országgyűlés tavaly november 21-én szavazta meg azt az adótörvény-módosítást, ami kimondja, hogy 2012-től megszűnik az adójóváírás, illetve nő az egyéni járulék szintje is. A változtatások miatt a havi bruttó 217 ezer forintnál kevesebbet keresők nettó fizetése csökkent. Aki rosszul jár, azt bérkompenzáció illeti meg, ezt azonban nem köteles megadni a munkáltató. A Nemzetgazdasági Minisztériumban korábban úgy számoltak: mintegy 790 ezer munkavállaló járna rosszul az adójóváírás rendszerének januári kivezetésével, ha nem kapna kompenzációt.

A kompenzációs rendszert és az elérhető költségvetési forrásokat a kormány eredetileg két részre osztotta: az egyikre a munkaadók, a másikra a munkavállalók pályázhattak.

Előbbi lényege, hogy az állam a béremelés 5 százalék fölötti részét kompenzálja a szociális hozzájárulási adóban (korábbi munkáltatói járulékban) adott kedvezménnyel. Akik a támogatás ellenére sem kaptak fizetésemelést, a 21 milliárdos keretből közvetlenül számíthattak segítségre. Az Index birtokába került előterjesztés ezt a 21 milliárdos kompenzációs keretet olvasztaná be a munkaadóknak megnyitott általános keretbe. A többletből azok a cégek számíthatnak segítségre, akik a minimálisan elvárt 5 százalékos emelést sem tudják megadni.