A kormány rendeletben határozott az elvárt béremelésről, amely ahhoz szükséges, hogy az ígéret szerint senkinek ne változzon a nettó fizetése a személyi jövedelemadózás átalakítása után.

A cégeknek nem kötelező bért emelniük, de ha nem teszik, hátrányok érhetik őket. A béremelés és az állami kompenzáció rendszere bonyolultra sikerült, ezért könnyen félreérthetővé válhat. A BDO Magyarország adótanácsadó készített egy összeállítást, amely öt tévhitet cáfol.

A szabályok szerint hátrány éri azt a vállalkozást, amely nem emel bért. Az első tévhit ezzel kapcsolatban az, hogy aki nem hajtja végre a béremelést, az automatikusan elesik a közbeszerzésektől és állami támogatásoktól. A BDO magyarázata szerint a szankció nem automatikus.

Ha egy cég nem emeli a bért az elvárt mértékben legalább a dolgozói kétharmadánál, annál egy munkaügyi ellenőrzésen hozhatnak határozatot. Ha ez a határozat jogerőre emelkedik, akkor eshet el az állami forrásoktól a cég. De még akkor is van megoldás ennek elkerülésére, ha megszületik a jogerős határozat, ugyanis utólag is igazolhatja a cég, hogy végrehajtotta az elvárt béremelést. Ezek alapján a cégek kivárhatnak a béremeléssel arra számítva, hogy elkerülhetik a munkaügyi ellenőrzést, mivel ha mégis jönnének az ellenőrök, utólag akkor is végrehajthatják a béremelést.

Azt is tévhitnek tartja a BDO, hogy az elvárt béremelés teljesíthető lenne a személyi alapbérek módosítása nélkül is. Az egyoldalúan megvonható bérelemek, mint a prémium, jelenléti bónusz, mozgóbér nem egyenértékű a személyi alapbér emelésével, ezzel nem trükközhetnek a cégek.

Félreérthető lehet a részmunkaidős dolgozók béremelése is. Az adótanácsadó arra hívta fel a figyelmet, hogy nem egyszerűen arányosítani kell az elvárt béremelési rendeletben szereplő összegeket, hanem egy külön táblázat tartalmazza a szükséges mértékeket. Órabérben történő foglalkoztatás esetén meghatározott szorzószámot határozott meg a kormány. Az 59 600 forintot meg nem haladó részmunkaidős fizetésekre egységesen 26 százalékos emelést ír elő a jogszabály.

A BDO azt is írta, azzal a tévhittel szemben, hogy minden dolgozónak jár a bérkompenzáció, a valóság az, hogy csak azoknak jár, akik 2011. november 1 és december 31. között legalább egy nap munkaviszonyban voltak. Tévhit az is, hogy a munkaidőkeret alkalmazása esetén nem lehet a munkaadói járulék (szociális hozzájárulási adó) kedvezményét igénybe venni.