Még nincs gazdája annak a 150 milliárd forintnak, amit a Magyarországnak szánt kohéziós alapból fagyasztana be az Európai Bizottság amiatt, mert az ország nem teljesítette hiánycsökkentési kötelezettségeit - közölte szerdán a brüsszeli testület. A javaslatot még jóvá kell hagynia az uniós pénzügyminiszteri tanácsnak, és ha ez megtörténne, még mindig hónapok állnak a magyar kormány rendelkezésére, hogy visszafordítsa a folyamatot.

Ha mégis megvalósulna a döntés, akkor olyan pénzeket érintene, amelyeket még nem ítéltek oda senkinek. Arra azonban az eddigi kifizetések alapján lehet következtetni, hogy milyen cégek és beruházások bánnák leginkább az uniós pénzmegvonást.

A kohéziós alapból megvalósuló beruházás a budapesti négyes metró fejlesztése, de a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján megtalálható adatok szerint a pénzek egyik legnagyobb felhasználói az önkormányzatok és az útfejlesztéseket koordináló állami cég. A Nemzeti Infrastruktúra Zrt. csak a múlt héten összesen közel 3 milliárd forintot kapott különböző beruházások finanszírozására, amit építőipari cégeknek továbbít. Egy másik projekt keretében Győr-Sopron Ebenfurt Vasút Zrt. vasúttársaság februárban 401 millió forintot kapott az alapból fejlesztésekre.

A környezetvédelmi kalapból egy veresegyházi és környékbeli önkormányzatok által létrehozott társulásnak február elején több mint 200 millió forintot fizettek ki a csatornahálózat és szennyvíztisztító telep fejlesztésére. Hasonló beruházásra fizettek ki a egy Makó és környéki települések által alapított társulásnak több 100 millió forintot, a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulásnak pedig ugyancsak január végén több mint 240 millió forint jutott.

Az Európai Unió a strukturális és kohéziós alapokon keresztül nyújt forrást a tagországoknak ahhoz, hogy minél előbb felzárkózzanak a többiek fejlettségi szintjére. Magyarország 2014 végéig még 700 milliárd forintot használhat fel az alapból.