Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy fagyasszanak be közel 150 milliárd forint Magyarországnak szánt kohéziós támogatási összeget, mert az ország nem teljesítette hiánycsökkentési kötelezettségeit - közölték szerdán  Brüsszelben az MTI tudósítása szerint.

A döntés meghozatalakor az Európai Bizottság (EB) nem számolt a magyar kormány kedden nyilvánosságra került új takarékoskodási terveivel - derült ki az Olli Rehn, az EB pénzügyi biztosa által tartott szerdai sajtótájékoztatón. Egy kérdésre válaszolva Rehn azt mondta, kapott erről levelet a Matolcsy György gazdasági minisztertől, majd kedden José Manuel Barroso, az EB elnöke is Orbán Viktor miniszterelnöktől, de ezekben nem volt szó olyan új intézkedésről, amely megváltoztatná a bizottság véleményét a költségvetési kilátásokról. "Olyan intézkedéseket veszünk figyelembe, amelyek kellően részletezettek, és amelyeket nyilvánosságra hoztak. Ezen feltételek egyikének sem felelnek meg az említett levelekben foglaltak" - mondta a biztos. (Az intézkedések nagyságrendje valóban nem ismert - a kormányhatározat csak az egyes területeket sorolja fel, és általánosságban beszél megtakarításokról -, és keddig nyilvánosak sem voltak.)

Egy másik kérdés azt firtatta, van-e összefüggés a szankció és a Magyarország ellen jogi kérdésekben (bírók nyugdíjazása, új jegybanktörvény, adatvédelmi biztos hivatalának átalakítása) indított kötelezettségszegési eljárások között. Rehn azt mondta, az európai értékek tiszteletben tartása valóban fontos, de ettől független a túlzottdeficit-eljárás, amelynek alapja az EU stabilitási és növekedési paktuma.

Olli Rehn emlékeztetett rá, hogy az eljárás az ország uniós csatlakozása, 2004 óta folyik, és a hiány leszorítására kitűzött határidőt már kétszer, összesen három évvel meghosszabbították, de Magyarország mindeddig nem tudta hatékony, fenntartható és hiteles módon csökkenteni a hiányt. Tavaly ugyan formailag a háromszázalékos határ alá süllyedt a deficit mértéke, de ezt csak egyszer intézkedésekkel sikerült elérni - tette hozzá, a magánnyugdíjpénztári vagyon államosítására utalva.

Hogy lehet ösztönzésnek nevezni a szankciót?

A biztos kijelentette, a forrásmegvonás kilátásba helyezése "nem büntetés, hanem a korrekcióra való ösztönzés". Azt mondta, bízik benne, hogy Magyarország képes lesz erre, és meg is fogja tenni, a magyar állampolgárok jóléte érdekében. Később, amikor Amadeu Altafaj Tardio, Rehn szóvivője válaszolt kérdésekre, egy újságíró megkérdezte, "hogy lehet ösztönzőnek hívni egy szankciót?". Tardio szerint azért állja meg a helyét ez a kifejezés, mert a döntés preventív jellegű, időt hagy a szükséges intézkedésre, hogy el lehessen kerülni a szankciót.

Johannes Hahn, regionális politikáért felelős biztos azt emelte ki, hogy a pénzmegvonás elhalasztásával az EB próbált kiegyensúlyozottan közelíteni a kérdéshez. Közölte, hogy az uniós alapok közül a szociális és a regionális fejlesztési alapot nem érinti a döntés, csak a közlekedési és környezetvédelmi beruházásokat finanszírozó kohéziós alapot. De ezen a területen sem történik semmi 2013. január 1-jéig, a projektelőkészítés folytatódhat. Az esetleges szankció pedig csak a jövőbeni beruházásokat fenyegeti, a már elfogadottakat mindenképp be lehet fejezni - magyarázta Hahn, majd azzal fejezte be: a labda most a magyar térfélen van.

A kormány már régóta tudta

Az Európai Bizottság január elején jelentette be, hogy szerinte nem bizonyultak elegendőnek a kormány intézkedései a hiány csökkentése érdekében, ezért újabb szakaszba lépteti a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárást, amely akár veszélyeztetheti az uniós források kifizetését.

Az [origo] értesülései szerint a kormány valójában február eleje óta kész tényként kezeli, hogy az Európai Bizottság a kohéziós alapok felfüggesztését kezdeményezi, bár a kormánytagok nyilvános nyilatkozatai eddig csak lehetőségként emlegették ezt a lépést.

Nem biztos, hogy megszavazzák

A kohéziós alapok felfüggesztését kezdeményező EB-javaslatot - amelyről a Reuters által kedden megszerzett napirendtervezet szerint szerdán dönthetnek - a pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) márciusi ülésén hagyhatják jóvá. Az [origo]-t tájékoztató kormányzati források ugyanakkor szkeptikusak voltak azzal kapcsolatban, hogy a pénzügyminiszterek meg is szavazzák-e majd az intézkedést, azzal ugyanis szerintük "veszélyes precedenst teremthet", ha ugyanis életbe léptetik Magyarországgal szemben az unió fennállása óta eddig még soha nem alkalmazott szankciót, akkor több más, hasonlóan magas költségvetési hiánnyal küzdő tagország - köztük például Portugália, Spanyolország - is erre a sorsra juthat.

Ezért kétséges, hogy valóban kifizetési stopot rendel-e el Brüsszel, ráadásul a lépés 2013-tól lépne életbe, addig pedig a kormánynak még van ideje arra, hogy megtegye azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a kohéziós pénzek folyósítását.

Már kiigazít a kormány

Feltételezhetően a brüsszeli döntés miatt a kormány takarékoskodási intézkedéseket indított el - derült ki a Magyar Közlöny hétfői számából. A kormány csökkenteni kívánja a gyógyszertámogatást mind 2012-ben, mind 2013-ban. A nemzeti erőforrások miniszterének február végéig kell megmondania, hol lehet faragni a gyógyszerkasszából, majd március 14-ig, hogy a Széll Kálmán-terv intézkedésein felül mivel takarékoskodna 2013-ban.

A tervezett takarékoskodás érinti még a budapesti tömegközlekedést, beszerzési stopot rendel el, továbbá "fejezeti kezelésű költségvetési előirányzatok és egyéb központi kiadások csökkentésére" kéri fel Matolcsy Györgyöt, akinek majd az érintett szervek vezetőinek bevonásával kell majd kidolgoznia a javaslatot. A kormányhatározatban a kormány határidőként azt írta: "azonnal".