Ajánlat

• A Fidesz még nem akar végszavazást a dohánytörvényről
• Küzd a dohánylobbi a trafiktörvény ellen

JÁTSSZ ONLINE!

Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki

Keresés

hírlevélre feliratkozás

A Fidesz elhalasztotta a dohány-kiskereskedelem átalakításáról szóló végszavazást. A törvény értelmében 2013. január elsejétől csak külön erre a célra kijelölt dohányboltokban lehetne cigarettát venni, a boltok üzemeltetését pedig a nemzetgazdasági miniszter döntése alapján adnák koncesszióba.

A Külügyminisztérium javaslatára a kormány kikéri az Európai Bizottság véleményét, hogy a dohánytermékek kiskereskedelmét szabályozó törvényjavaslat nem ütközik-e versenyjogi szabályokba - írja a Hvg.hu Rogán Antalra, a gazdasági bizottság fideszes elnökére hivatkozva. "Ennek a végét szeretnénk megvárni, és ennek megfelelően öntenénk végső formájába a törvényt"  - jelentette ki Rogán.

A kevesebb bolt is túl sok lenne

A Gfk piackutató cég egy friss elemzése a versenyjogi hatásokon kívül is felvet aggályokat a készülő új szabályozással kapcsolatban. A tanulmány szerint az állam több koncessziót pályáztatna meg, mint amennyi fenntarthatóan működtethető.

Az egységes törvényjavaslat azt írná elő, hogy az országban összesen 6240 koncessziót írnának ki dohány-kiskereskedelemre. A piackutató cég számításai szerint egy két alkalmazottal működő üzletnek - 450 ezer forintos átlagos működési költséggel és 4,5 százalékos átlagos árréssel számolva - havi tízmillió forintos forgalmat kellene elérnie a nullszaldóhoz. Ha tehát mindegyik koncessziót értékesítenék, az évente 746 milliárd forintos forgalmat feltételez.

A dohánytermékek összesített forgalma azonban tavaly csak 500-510 milliárd forint volt, vagyis a dohányboltok jelentős részére a biztos bukás várna a koncesszió megvásárlása után - mondta az [origo]-nak az elemzést ismertetve Dörnyei Otília, a Gfk ügyfélkapcsolati igazgatója.

Ezzel nemcsak az érintett vállalkozók veszítenének, hanem a vásárlók is, hiszen még kevesebb helyen juthatnának hozzá a dohánytermékekhez. Pedig már a törvényjavaslatban meghatározott 6240 árusítóhely is drasztikusan korlátozná a hozzáférhetőséget, jelenleg ugyanis 40 ezer helyen lehet az országban dohányárult kapni. (A mostani rendszerben azonban az üzletek jelentős részénél csak egy termék a sok közül a cigaretta.)

A feketepiac is gond lehet

A képet valamelyest árnyalja, hogy 2404 olyan település van, ahol 2000-nél alacsonyabb a népesség száma, és az ilyen helyeken nem kizárólag dohányboltban lehetne dohánytermékeket árusítani. Ez viszont még nem garantálná, hogy a fennmaradó több mint 3800 településen működő boltok nem lennének veszteségesek.

A javaslatot számos kritika érte az érintett szakmai és érdekvédelmi szervezetek részéről. A Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége mindenekelőtt azt tartaná jobbnak, ha az árusítóhelyek számának korlátozásán lazítanának, valamint hogy ezek a boltok nem csak dohánytermékeket árulhatnának.

Borbély Zsolt, a Magyar Fogyasztási Dohány Szövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a legális fogyasztás visszaesése minimum semlegesítené a pozitív költségvetési hatásokat. Az emberek ugyanis nem fognak többet utazni, hanem meg fogják várni, míg helybe hozzák nekik a dohányárut, vagyis kialakul egy illegális házhozszállítási iparág, és emellett nyilván megnő a csempészett cigaretta forgalma is.