JÁTSSZ ONLINE!

Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki

Keresés

hírlevélre feliratkozás

A Magyar Nemzeti Bank hivatalos középárfolyamai szerint az euró szerdán 289,3 forint volt, a devizapiacon pedig 289 forint alatt is megfordult az árfolyam. A jegybanki statisztika és a devizapiaci adatok szerint e szint alatt legutóbb tavaly szeptember 23-án mozgott az euró, tehát több mint négy hónapos csúcson van a magyar deviza, igaz, az augusztusi 270 forint körüli jegyzések messze vannak.

A forint így visszatért arra a szintre, amikor Magyarország osztályzata még a befektetésre ajánlott kategóriában volt a hitelminősítőknél. Elsőként - november végén - a Moody's, majd - karácsony előtt pár nappal - a Standard&Poor's, január elején pedig a Fitch vágta bóvliba, azaz a befektetésre nem ajánlott kategóriába Magyarországot.

Csajbók Róbert, az ING devizaüzletág-vezetője szerint a forint elsősorban azért tudott visszaerősödni, mert a befektetők beárazták, hogy Magyarország megállapodást köt az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal egy hitelcsomagról, amely növelheti az országba vetett befektetői bizalmat.

"Emellett a forint teljesítményét a nemzetközi mozgások is javítják, az euró dollárral szembeni erősödése erősíti a forint pozícióját, miközben az állampapírpiacra és a CDS-felárra ez visszafogottabb hatással van" - tette hozzá. "Ebben a helyzetben azonban általában kifullad a lendület, és a befektetők elkezdik a nyereséget realizálni, ami a forint eladásával, gyengülésével jár" - tette hozzá a szakember.

A többieknek van mit lefaragniuk

A legfontosabb mutatók közül csak a forint mutat az év véginél pozitívabb képet, az ország finanszírozását biztosító állampapírpiac még nem tart ott. Tavaly szeptember utolsó hetében az éven belül lejáró állampapírok kamata (hozama) 6 százalék körül járt, az éven túl lejáró papírok, vagyis a kötvények piaci kamata pedig 6,6-8 százalék között szóródott. Szerdán a piacon a kincstárjegyek kamata 7,25-7,65 százalék volt, a kötvényeké 8,13-8,23 százalék között mozgott. Vagyis a hozamok valamennyi futamidőben emelkedtek, az országot kockázatosabban látták a befektetők.

Szintén fontos mutató az úgynevezett CDS-felár, amely megmutatja, hogy mennyiért lehet biztosítást kötni egy adott ország esetleges csődjére. Az index az országkockázatot mutatja, vagyis azt, hogy a befektetők mennyire bíznak az adott ország fizetőképességében. A CDS-mutató tavaly szeptember végén a Bloomberg adatai szerint 520 körüli szinten mozgott, most pedig valamivel magasabban, 540-550 pont körül jár. Tehát nem csökkent, hanem növekedett.