Czomba Sándor többször magyarázta már a béremelés szabályait

JÁTSSZ ONLINE!

Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki

KORÁBBAN

• Költségvetési pénzekből pótolnák ki a bérkompenzációt
• Elzárják a pénzcsapot azoknál, akik nem teljesítik az elvárt béremelést
• 21 milliárdot ad a kormány az elvárt béremelésre
• A cégek több mint fele még nem készül béremelésre
• MGYOSZ: nem tudják kigazdálkodni a béremelést a cégek
• Az interneten magyarázza a cégeknek a béremelést az NGM

Keresés

hírlevélre feliratkozás

A kormány elsődleges célja a foglalkoztatás bővítése és a jelenlegi munkahelyek megőrzése - mondta Giró-Szász András kormányszóvivő, aki Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkárral közösen kedden jelentette be az elvárt béremeléshez kapcsolódó állami támogatás új formáját. A kormány viszont erőfeszítései ellenére épp a hangoztatott cél ellen dolgozhat, mivel a cégek sok esetben jobban járnak, ha nem vállalják bérkompenzációval járó szigorú feltételeket, hanem inkább elküldik dolgozóik egy részét. De úgy is kezelhetik a béremelési nyomást, hogy a dolgozók a kormány ígérete ellenére végül kevesebbet kapnak kézhez.

A kormány 2012 januárjától eltörölte az adójóváírást, miközben ígéretet tett arra, hogy az adórendszer átalakításával senkinek nem csökkenhet a fizetése. Mivel az átlagbér alatt keresők esetében az ígéret betartásához a bérek jelentős emelésére van szükség, a kormány előírások, szankciók és ösztönzők egyre bővülő és bonyolódó rendszerével tereli a cégeket. Ennek keretében drasztikusan, 78 ezer forintról 93 ezer forintra emelte a bruttó minimálbért, 108 ezer forintra a garantált bérminimumot, megalkotta az elvárt béremelésről szóló rendeletet, szankciókkal sújtotta az emelésre nem hajlandó cégeket, két elemből álló, kompenzációs rendszert alkotott.

"Igen bonyolultra sikerült a szabályozás" - mondta Erdős Gabriella, a PWC adószakértője. Kifejtette, az ügyfeleik "tonnaszám" küldik a kérdéseket. Az elmúlt hetekben a bérkompenzáció kapcsán kapták a legtöbb megkeresést, amelyek egy részében az NGM segítségét kérik, mert nem derül ki egyértelműen a jogszabályból, hogyan is kéne eljárni. "Nem lehet elvárni a jogkövetést, ha a jogalkotó sem mindig tud válaszolni a kérdésekre" - mondta az adószakértő.

Cél lett volna, hogy ne legyen kirúgás

A bérkompenzáció első lába átvállalja a béremelésből az öt százalék feletti részt. A második elemet kedden mutatta be Czomba Sándor. Eszerint az öt százalékot fizetni nem tudó vállalkozások vissza nem térítendő állami támogatást kaphatnak 2-3 százalékos béremelésre. A támogatások mellé szankció is párosul: az a cég, amelyik nem hajtja végre a dolgozók legalább kétharmadánál az elvárt béremelést, két évig nem indulhat közbeszerzésen, és állami vagy uniós támogatást sem kaphat.

A szankciók miatt a vállalkozásoknak nincs sok választásuk, bért kell emelniük. De ha támogatást kapnak az államtól, nem csökkenthetik a cég létszámát. Ha csak a munkabérek jelentette költségeket vesszük figyelembe, akkor jobban járnak egy 5 százalékos leépítéssel, mint ha részt vennének a kormány kompenzációjában.

A kormány által nyilvánosságra hozott útmutatók (kormányrendelet és számítási segédlet) alapján havi több tízezer vagy akár több százezer forinttal jobban jár egy közepes méretű cég, ha elbocsát és nem a béreket emeli. Példaként vegyünk két 20 fős vállalkozást, amelyek minden dolgozójuknak ugyanakkora bért fizettek 2011-ben. Az első cég minimálbért (78 ezer forintot) ad mind a húsz dolgozójának, a második cég drágább iparágban dolgozik, 200 ezer forintot fizet havonta.

Mi történik a két céggel, ha az állam kérésnek megfelelően béreket emel? (A 2-3 százalékos támogatásról szóló pályázat részletes szabályait még nem hozta nyilvánosságra a kormány, így egyszerűen azzal számolunk, hogy a bérköltség emelkedését 2 százalékig a vállalkozás fizeti, a többit pedig a pályázaton kapja meg az államtól.)

A minimálbéres cég havonta 44 712 forint többletköltséggel számolhat, az államtól pedig 333 080 forint támogatást kap adókedvezmény és vissza nem térítendő támogatás formájában. A második cég 102 800 forint többletköltséget kénytelen lenyelni havonta húsz dolgozója után, állami támogatást pedig nem kap, mert dolgozói alapján nem kaphat.

Mi történik ezzel szemben, ha a két cég nem megemeli a béreket, hanem egy-egy embert elküld?

Ha a minimálbért fizető cég elküld egy munkást, nem kell fizetnie ennek a dolgozónak a tavalyi minimálbér költségét, ezzel 100 230 forintot spórol. A többi 19 emberének megemeli a bérét a kormány által elvárt mértékben, és mivel ezután megfelel a szabályának, igénybe veszi az adókedvezményt. Ezzel összesen 99 598 forint többletkiadása lesz, viszont összességében még így is 623 forintot spórolt. A minimálbéres cég számára tehát így néz ki a választási lehetőség: vagy elindul a pályázaton, és kifizet több mint 44 ezer forintot havonta, vagy kirúg egy embert, és megtakarít 623 forintot.

Még látványosabb a különbség a magasabb fizetésű cégnél, mivel ott egy ember kirúgásával 257 ezer forintot plusz jelentkezik, miközben még ha az összes többi dolgozó bérét maximálisan igazítja is, akkor is csak 97 660 forinttal fizet többet. Így kirúgásos módszerrel 159 340 forintot nyer. Ennek a cégnek ráadásul a szankciók elkerüléséhez elég, ha az alkalmazottak kétharmadánál fizetést emel.

Kirúgás vagy béremelés?

A cégeknek sok más szempontot is mérlegelniük kell a döntéskor, hogy az elbocsátás vagy az államilag támogatott béremelés felé indulnak el. Az 5 százalék feletti rész kompenzációjának összege ugyanis 2013-ban csökken, a törvény pedig nem tartalmaz útmutatót a további időszakra. A magasabb bérköltség hosszú távon is fennmarad, a támogatás viszont eltűnik. Ehhez jön még a 2-3 százalékos pályázat bizonytalansága, és a kérdés, hogy az elbocsátási moratórium meddig marad fenn.

Béremelés után kevesebb marad

Ha nem leépítéssel, a tényleges fizetés csökkentésével is játszhatnak a munkaadók. A kormányrendelet ugyanis hagyott egy kiskaput számukra a béren kívüli juttatások kezelésében, mert nem tette kötelezővé a cafeteriát. A cégek megtehetik, hogy miközben emelik a dolgozók bérét, elveszik a béren kívüli juttatásokat, így a munkavállaló összességében kevesebbet visz haza.

További problémát okozhat a cégek számára a szabályozás bonyolultsága. Megemlíti például a minisztérium útmutatója a részmunkaidős dolgozókat, akiknek a bérét ugyanúgy emelni kell, arról viszont nem tesz említést, hogy mi a teendő, ha egy embernek két félállása van, az egyikben a fizetését emelni kéne, a másikban viszont olyan sokat keres, hogy nem kell emelni.