JÁTSSZ ONLINE!

Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki

Keresés

hírlevélre feliratkozás

"A falusi ember ne áruházakban vegye meg azokat a termékeket, amelyeket meg tud termelni" - fogalmazott Orbán Viktor a Darányi Ignác-terv hétfői bemutatóján tartott beszédében, és hozzátette, "hová jutunk, ha már a falusi ember sem eszik rendes ételeket?" A kormányfő szerint arra kell törekedni, hogy akár városban, akár falun él, a magyar ember asztalán jó minőségű, egészséges és magyar élelmiszer legyen. 

Orbán jelezte, meggyőződése, hogy van esély a rosszabb minőségű külföldi dömpingáru és "élelmiszer-ipari hulladék visszaszorítására". Azt mondta, ha létrejön a minőségi élet lehetősége vidéken, akkor a vidék ugrásszerűen képes lesz javítani a városi élet minőségét is, amelyet "a külföldről ideáramló silány kacatok, az élelmiszer-ipari hulladék dömpingje alacsony, sőt sokszor emberhez méltatlan szinten tart".

Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár Orbánhoz hasonlóan kitért arra, hogy sok helyen az országban rossz minőségű élelmiszert lehet kapni, amit meg kell szüntetni. Ahogy fogalmazott, élelmiszerszemétnek nincs helye Magyarországon. "A lekvár lekvár legyen, ne lekvárszerű termék. Azaz készüljön gyümölcsből" - tette hozzá Ángyán, aki szerint a helyi termelők helyzetbe hozása kulcsfontosságú. 

Az államtitkár azt is elmondta, az élelmiszerek nagyon hosszú utat tesznek meg a termelőtől a vásárló asztaláig. "Többször is felhozom ezt a példát, egy holland tanulmány szerint több ezer kilométer utazik egy sárgarépa, míg a fogyasztóhoz kerül" - mondta az államtitkár, és hozzátette: nem kell nagy távolságból hurcolni a termékeket, hanem helyi termelőkre támaszkodva kell kiszolgálni a vásárlókat. Ángyán szerint a Darányi-terv ezeket a törekvéseket segíti, többek között azzal, hogy az egészséges helyi termékeket előállító termelők a közétkeztetésbe bekapcsolódhatnak.

A helyire koncentrálnak

A hétfőn ismertetett Darányi-terv a tavaly bemutatott, a kormány által a "vidék alkotmányának" nevezett, tíz évre szóló vidékfejlesztési stratégia végrehajtási programja. A meghatározott célokhoz összegeket rendel, amelyek elsősorban az uniós forrásokra és a költségvetési támogatásokra támaszkodnak.

A vidékfejlesztési stratégia és a Darányi-terv az élelmiszerszemét elleni küzdelmet úgy kívánja beindítani, hogy "előmozdítja az élelmiszer-előállítás és a kereskedelem irányának megváltozását". Azaz a helyi termelés és kereskedelem beindítására helyezi a hangsúlyt a nagyüzemekkel és az exporttal szemben. 

300 milliárdos csomag

Az újabb hétéves uniós költségvetési időszak indulásáig, 2014-ig, mintegy 300 milliárd forint uniós forrás képezi a terv forrását. Az idei pályázatok között 18 és 40 év közötti fiatal gazdák kaphatnak támogatást az induláshoz; emellett zöldség- és gyümölcstermelő csoportok megalapításához, genetikai állományok megőrzéséhez, tanyafejlesztéshez, erdősítéshez lehet forrást igényelni.

Idén további, stratégiai fontosságú programok is elindulnak, köztük az úgynevezett demográfiai földprogram, amelynek keretében a két-három gyermek felnevelését vállaló családok hosszú távra vehetnek bérbe földet az államtól. A program célja, hogy biztosítsa az elöregedő hazai gazdálkodótársadalom utánpótlását. 

Az egészséges helyi élelmiszereket a helyi közétkeztetésbe bevezető program keretében helyi gazdák láthatnák el a közintézményeket. "Manapság az állam százmilliárdokat költ az adófizetők pénzén közétkeztetésre, ez egy hatalmas piac, amelyben a helyi termelőknek is részt kell venniük" - mondta az államtitkár. Pécs városát is említette, szerinte a megyeszékhely intézményeinek ellátása milliárdos piacot jelenthet a helyi termelőknek.

A terv forrást biztosít a kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodó termelőknek, emellett ösztönzi a gazdák nem mezőgazdasághoz kapcsolódó jövedelemtermelését, ennek keretében kereskedelmi vagy turisztikai szolgáltatások elindítását.

A Darányi-terv céljai között szerepel még az agrár- és környezettudományi kutatóintézeti hálózat helyreállítása és regionális fejlesztése, a népfőiskolai rendszer megújítása, valamint a vidékfejlesztési együttműködés fejlesztése a határon túl gazdákkal.