"Már rövid távon látjuk a hasznát" - mondta az idegenforgalom fellendítését is megcélzó új cafeteriarendszerről Gál András Levente kormánybiztos az átalakítást bemutató múlt heti Cafeteria 2012 konferencián. Az új rendszerrel a kormányzat egyik szándéka az, hogy a munkavállalókat a belföldi üdülésre ösztönözze, amitől a gazdaság élénkülését és az idegenforgalomban foglalkoztatottak számának növekedését várják, vagyis munkahelyek teremtését. Ugyanezen a konferencián Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára "zászlóshajónak" nevezte az idegenforgalmat a gazdaságfejlesztésben.

Az új cafeteriarendszer alaposan átalakította a régit, és a változások a kormányzati nyilatkozatoknak megfelelően leginkább a szálláshely-szolgáltatóknak (szállodák, kempingek, panziók) kedvez, mivel a 2012-től indult Széchenyi-pihenőkártya (SZÉP-kártya) dolgozónként évi összesen 450 ezer forint kedvező adózású jövedelmet csatornáz az ágazatba.

A dolgozók eddig évente legfeljebb az egyhavi minimálbérnek megfelelő üdülési csekket kaphattak adókedvezménnyel. Így a változás azt jelenti, hogy 2011-ről 2012-re fejenként 78 ezerről 450 ezerre nő a szállodákban, panziókban felhasználható keret. Hogy ténylegesen mekkora összegben kerül pénz a belföldi turizmusba, az dönti el, hogy hány dolgozó választja az üdülésre fordítható béren kívüli juttatást. Az üdülési csekket a konferencián elhangzott adatok szerint 1,5 millió munkavállaló választotta tavaly, a piaca 43 milliárd forintos volt.

A többszörösére növekvő kerettől ezzel együtt nem várnak sokat a kisebb panziók, pedig az új Széchenyi-terv azzal számolt, hogy a gazdasági növekedést élénkítő "hazai turizmus képes tömegesen felszívni a ma nem foglalkoztatott munkaerőt".

"Nincsenek tisztában azzal, hogy mi van az idegenforgalomban" - mondta a Csongrádhoz közeli Bokrosi Vincellér Udvarház vezetője, hozzátéve, hogy nem hisz a SZÉP-kártyában. Azt mondta, örülne, ha az új cafeteriarendszer vendégeket hozna, de a szállásadók jelenleg azzal vannak elfoglalva, hogy a minimálbér emelését kigazdálkodják. Nyereségre szerinte esélyük sincs, akkora a verseny a szállásadók között, a gazdasági visszaesés miatt pedig nem várható, hogy tömegek gondoljanak üdülésre. Azt mondta, most az IMF a kérdés, mert "ha nem lesz finanszírozható az ország, akkor ki megy majd kirándulni?".

Az egyik Tisza-holtág mellett fekvő panzió tulajdonosa szerint az ágazat szereplői kivárásra játszanak, mert sok még a bizonytalanság az új rendszerrel kapcsolatban. Ezt azzal magyarázta, hogy rengeteg a változás az adminisztrációban, a cafeteria csak egy újabb bizonytalanság a könyvelésben. A SZÉP-kártya élénkítő hatásáról nem akart becslést adni, mert "még nem tudni, mennyien veszik igénybe", de az üdülési csekk tapasztalatai alapján ő maga nem vár nagy vendégszám-növekedést. Szerinte a SZÉP-kártyát megelőző cafeteriaelem sem működött jól, ők nem érzékelték a pozitív hatását, annál inkább azt, amikor külföldiek érkeztek vendégségbe.

Elviszi az áfa a haszon felét

A SZÉP-kártya annyira új, hogy az idén még nem vár tőle sokat a miskolci Fekete Bárány Panzió vezetője. Azt mondta, 2012-ben ugyan nem, de jövőre vár az új rendszertől többlet vendégforgalmat, és amennyiben várakozása bejön, akkor új munkaerőt is fel fog venni: húszszázalékos forgalomnövekedés után egy alkalmazottal többen dolgozhatnának nála. Az üzletvezető azt is elmondta, hogy még nem látja át az új rendszert.

A Nógrád megyei bér-virágospusztai Andezit Hotel tulajdonosa buktatónak tartotta, hogy jól hangzik ugyan a SZÉP-kártya jutaléka, amely az üdülési csekk 6 százalékához képest csak 1,5 százalékot vesz el az elfogadóktól, de az áfa 2 százalékpontos emelkedése máris megfelezi az ezen nyert hasznot. A kormány számítása szerint a szállodákba csatornázott béren kívüli juttatások mellett az alacsonyabb jutalék is pénzt hoz az ágazatnak, amely ezáltal munkahelyeket teremtene és hozzájárulna a növekedéshez.

A SZÉP-kártya elsősorban azért jelent teherkönnyítést a munkáltatóknak, mert egy öt évre szóló, bankkártyához hasonló plasztikkártya, vagyis nem kell havonta vagy negyedévente leszámolni és kiosztani a munkavállalók között, hanem a munkáltató egyszerűen átutalja a béren kívüli juttatást. Az elfogadók számára az alacsony jutalék és a hozzájuk irányított vendégkör, a munkavállalók számára pedig a kényelmes fizetés jelenthet előnyt.

Eddig 5300 elfogadóhely, 2800 munkaadó és mintegy 39 ezer munkavállaló választotta a SZÉP-kártyát. A kártya három "zsebet" tartalmaz: cafeteria évi 150 ezer forintig igényelhető meleg étkezésre, 75 ezer forintig egészségmegőrzésre és 225 ezer forintig szálláshely-szolgáltatásra. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy kártyára kerül az eddig főleg papírjegyként használt melegétel-utalvány, az üdülési csekk és az egészségpénztár egyes részei. A szállásadókat azzal emeli ki az új rendszer, hogy szálláshely-szolgáltatásra mindhárom zsebből lehet fizetni.

Egy felmérés szerint a munkavállalókat nem az üdülés foglalkoztatja legjobban, hanem az étkezés. A Devise Hungary kutatása szerint az átalakuló cafeteriarendszerben az új Erzsébet-kártya a legnépszerűbb elem. Második a SZÉP-kártya melegétkezési zsebe, a harmadik pedig az egészségpénztár. Az iskolakezdési támogatás után a szálláshely-szolgáltatás csak az ötödik legnépszerűbb (a további sorrend: helyi bérlet, önkéntes nyugdíjpénztár, a SZÉP-kártya egészségmegőrzési zsebe).