Bizonytalan makrogazdasági környezet, kiszámíthatatlanul ingadozó, de trendjében gyengülő forintárfolyam, emelkedő kamatlábak, még tovább szűkülő hitelforrások - csak néhány olyan tényező, amellyel a cégek vezetőinek számolniuk kell, amikor a 2012-es évet tervezik. Ahogy Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi igazgatója fogalmaz: "2012 már az az időszak, amikor nemhogy hónapról hónapra, hanem már hétről hétre változik a gazdasági, jogszabályi, minősítési makrokörnyezet, amihez a cégeknek igazodniuk kell, kellene."

Ráadásul ez csak tetézi azt a mikroszinten már tavaly is észlelhető problémát, hogy a 2008-as válság kitörése óta eltelt idő túl rövid volt ahhoz, hogy a cégek újra profitot halmozzanak fel, amelynek a birtokában pedig magabiztosabban nézhetnének szembe az újabb válsággal, amelynek az esélye nem kicsi. Ilyen körülmények között azt tanácsolják a cégeknek, hogy nyúljanak vissza a 2008-2009-ben folytatott szigorúbb kockázat- és követeléskezeléshez. Ugyanis kritikus időszak jön, olyan, amikor nem elég évente vagy félévente véleményt mondani a partnerekről. Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezetője szerint például tompíthatják a kockázatokat, ha 30 napos fizetési késedelem után a szigorú(bb) követeléskezelést választják, akár harmadik fél bevonásával.

Bagyura felhívja a cégvezetők figyelmét arra is, hogy nem csak a partnereket kell folyamatosan monitorozni, a saját vállalkozást is annak a tudatában és úgy kell működtetni, hogy mások is ezt teszik. "Növelni kell a transzparenciát, folyamatosan fontos megfelelő, korrekt adatokat szolgáltatni, ez az egyedüli út a kedvező megítélés megőrzéséhez" - állítja a kereskedelmi igazgató.

S hogy miért is várható a bizonytalan helyzet még bizonytalanabbá válása Magyarországon? Nos, ennek egyik oka a nemzetközi környezetben keresendő, de sajnos vannak "hungaricumok is" - derül ki Kárpáti Gábor szavaiból. Hónapról hónapra romlanak a növekedési kilátások a világban, ezen belül is a minket legközvetlenebbül befolyásoló Európában, az Európai Unióban. Ez is bizonytalanságot szül, amit a magyarországi várakozások esetében tovább fokoz az újabb EU-IMF hitelprogram bizonytalan jövője. Nagyban befolyásolja majd a magyar megítélést, hogy sikerül-e végül pozitív fordulatot elérni, folytatni a tárgyalásokat és azokat sikerre vinni - véli Kárpáti. A piacok, a befektetők emellett árgus szemekkel figyelik, mit lépnek a hitelminősítők. Tavaly év vége tájt ketten már bóvli kategóriába vetették vissza a magyar besorolást. Várható, hogy januárban a Coface is górcső alá vonja a magyarországi fizetőképességet, amikor globálisan is áttekinti a hónap közepén a besorolásokat.

Mindesetre egy-egy ilyen leminősítés hosszabb távon is hat, egyebek között azáltal, hogy a bóvli kategóriába sorolás maga után vonja a befektetői bizalom további romlását, ami gyengíti a forint árfolyamát. Pedig éppen ez az, ami a legtöbbet árt a gazdaságnak: tavaly például a legrosszabb, ami érhette a forintot a gyengülése mellett, a nagyfokú árfolyam-ingadozás volt. Ez is növeli a cégek bizonytalanságát. A kilátásban lévő további leminősítések tovább gyengíthetik a forintot, és növelik a hektikus mozgásokat, ami negatívan befolyásolja a cégek fizetésképtelenségét, és végső soron - a gazdaság további lassulása mellett - bajba sodorhatják még azokat a cégeket is, amelyeknek eddig sikerült kitartaniuk.

A forint gyengülése azért is "drámai" a cégek számára, mert vállalati szinten is jelentős a devizaadósság, aminek a törlesztése egyre drágábbá válik. Ez egyben mind több pénzt von ki az adósságszolgáltatásra szánt forrásokból. Mindezt olyan körülmények között, amikor nőnek a cégek terhei (általános forgalmi adó, járulékok, egyéb adók emelése stb.), ami nehezíti a felszínen maradásukat. Ilyen körülmények között sok múlik a banki finanszírozási lehetőségeken, amelyek azonban alaposan beszűkültek, főként a közepes minősítésű cégek és az annál is rosszabb helyzetben lévők esetében. Pedig a vállalatok számára létkérdés a fogóeszköz- vagy a beruházási hitelhez jutás, aminek a hiánya makroszinten a beruházások további visszaesését vetíti előre. Ám - s ez is nehezíti a helyzetet - az egyre emelkedő kamatok miatt még a hitelképes cégeknek is nagyon meg kell fontolniuk, hogy merjenek-e felvállalni kölcsönt. Nem véletlen, hogy Kárpáti szerint a tavalyi év után az idén tovább csökkenhet a hitelek iránti igény a cégek körében.

A rossz után a még rosszabb jön

Mikroszinten is szaporodnak a helyzet romlásának irányába mutató jelenségek. Például a cégbejegyzések számának alakulásából egyértelműen látszik, hogy a vállalkozók nem látnak üzleti lehetőségeket a jelen környezetben. Az új cégek bejegyzési adatai azt mutatják, hogy csökkent a vállalkozási kedv.

Mindebből következik a cégek helyzetének romlása, s ezzel együtt a minősítésüké is. Bagyura úgy látja, hogy míg 2011-ben - alapvetően a 2010-es beszámolók viszonylagos javulása miatt még enyhén javult a cégek megítélése, 2012-ben már újra indul a lejtmenet. Minden arra mutat, beleértve a tavalyi beszámolókat és trendeket is, hogy az országleminősítésekkel együtt - részben azok hatására is - a cégek egyedi minősítése is romlani fog.

Ugyan még nem állnak rendelkezésre komplett 2011-es adatok, de az látszik, hogy tavaly folytatódott a fizetésképtelenségi eljárások növekedése, miközben már a bázis is magas, azaz, még egy kisebb dinamikájú növekedés is nagy abszolút számot jelent - hívja fel a figyelmet Bagyura. A kevésbé veszélyesnek mondható csődök és végelszámolások száma sem úgy alakul, ahogy az a gazdaság egésze számára ideális(abb) lenne. Emellett a tavalyi év jellegzetessége, a kényszer-végelszámolások számának a növekedése - bár pozitív hozadékai vannak - nem megfelelő ütemű ahhoz, hogy meghozza a várt tisztulást a gazdaságban. Mindezt tetézte-tetézi, hogy a többszöri csődtörvény-módosítások utáni kezdeti lelkesedés is alábbhagyott: sem a bajba kerültek, sem a hitelezők nem tekintik olyan lehetőségnek, mint amilyennek kellene, s továbbra is egy méltatlanul elhanyagolt eljárási forma maradt. Mindezek fényében nem meglepő, hogy folyamatosan magas a klasszikus felszámolások növekedése.

Mindennek fényében 2012-ben Kárpáti azzal számol, hogy tovább nő a fizetésképtelenségi eljárások száma Magyarországon, akár drasztikusan is. Vannak olyan ágazatok - például az építőipar vagy a kiskereskedelem -, amelyeken már a tavalyi dekonjunktúra is komoly sebeket ütött, ezekben ijesztő folyamatok erősödhetnek fel az idén. Ugyanakkor némi bizakodásra adhatnak okot a gépiparban és az autóiparban, illetve az ezeket támogató szektorokban tapasztalható és várható folyamatok. Az említett ágazatokban visszaesés nem várható, legfeljebb a dinamika fékeződése, részben köszönhetően annak, hogy a Mercedes kecskeméti termelése is beindul. Bizonytalan a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, élelmiszer-feldolgozás idei éve - véli az ügyvezető, aki ezt azzal indokolja, hogy a belső kereslet e szektorok termékei iránt ugyan várhatóan nem nő, ám a magyar cégek helyzetét javítaná, ha a jelenleginél jobb pozíciókat tudnának az ágazat szereplői kialkudni a kereskedőkkel szemben. Ám azt sem szabad a kilátások latolgatása során elfeledni, hogy egy sor alágazat már eleve a tönk szélére sodródott, s még a nagyobbaknál is súlyos gondok merültek fel.