Eddig úgy tudta, hogy csak jövőre vezetik be a baleseti adót? Úgy hitte, hogy a cégautóadó csak január 1-jétől lesz magasabb? Arra számított, hogy az ízesített sörökért, szörpökért, ételízesítőkért csak 2012-ben kell többet fizetnie a chipsadó miatt? Ön tévedett, mától, november 30-tól életbe is léptek ezek az adóemelések - legalábbis a hivatalosan megjelent Magyar Közlöny szerint.Más jelent meg ugyanis a jövő évi adótörvényeket kihirdető Magyar Közlönyben, mint ami a parlament által elfogadott adótörvényben szerepel.

A parlament által elfogadott törvény arról rendelkezik, hogy a baleseti adót, a chipsadó új szabályait, az illetékek emelését és a megnövelt cégautóadót érintő új paragrafusok januártól lépjenek hatályba. Ezt technikailag úgy oldja meg a parlament által elfogadott törvény a hatályba léptető rendelkezések között, hogy kötőjelet tesz a 154. paragrafus 3-as pontja és a 196-os paragrafus közé, jelezve, hogy az ezek közötti paragrafusok is jövőre lépnek életbe. A Magyar Közlönyben azonban úgy jelent meg a szöveg, hogy a kötőjel helyett vessző szerepel, magyarán, csak a 154-es paragrafus 3-as pontja és a 196-os paragrafus lép hatályba január 1-jén, a kettő közötti paragrafusok pedig a törvény kihirdetését követő napon, 2011. november 30-án.

Ez alapján tehát már mától a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának 30 százalékát kitevő baleseti adót követelhetne tőlünk az állam, a cukrozott kakaóporral kezdve az ízesített sörön át a lekvárok után chipsadót kellene fizetni, de a cégautóadó is a két-háromszorosára emelkedett mától, és jóval többet kellene fizetni egy sor illetékért. Így például a bontóper már 30 ezer forintba kerül, a munkaügyi per tízezerbe, de a cégek ügyeinek intézéséhez kiszabott illeték is nőtt.

Azt egyelőre nem tudni, mi lesz. Azzal, hogy ez így történt, a kormány, illetve a parlament megsértette azt az államháztartási törvényben rögzített szabályt, hogy adóemelések, új adók bevezetése, adószabályok szigorítása előtt legalább 30 napos felkészülési időt kell adni.

Az LMP észrevette a hibát, és Scheiring Gábor, Szilágyi Péter és Vágó Gábor egy olyan javaslatot nyújtott be ma, amivel a parlament a bakit ki tudná javítani az eredeti kormányzati szándékhoz igazodva. Vélhetően az lehet a megoldás, hogy kimondanák, az adóemelést visszavonni nem lehet, de nem kell alkalmazni a szabályokat idén év végéig.

Megkerestük a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, mint a Magyar Közlöny kiadóját, és a Köztársasági Elnöki Hivatalt is, hogyan fordulhatott elő ez a hiba. Cikkünk megjelenése után érkezett a válasz. A felsorolásában "tördelési hiba miatt került kötőjel helyett vessző a kihirdetett törvényszövegbe" - válaszolta lapunk kérdésére a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Azt írják, hogy "mivel ez a hiba az elektronikus szerkesztési folyamat során keletkezett, jogi lehetőség van a helyesbítésre. (A jogalkotási törvény lehetőséget ad a szöveg 10 napon belüli javítására.) A helyesbítés a Magyar Közlönyben haladéktalanul megjelenik."