Orbán az MKIK-nál 2010-ben

JÁTSSZ ONLINE!

Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki

Keresés

hírlevélre feliratkozás

Kötelező kamarai tagság helyett kötelező lehet a Magyarországon bejegyzett cégek és egyéni vállalkozások kamarai regisztrációja januártól, azonban minden valószínűség szerint mégsem indul el a hónapok óta tervezett új kamarai rendszer, mivel a kormánynak nem jut ideje napirendre tűzni a változásról szóló jogszabályt.

A változást végül nem az először tavaszra, majd őszre tervezett új kamarai törvény hozza, hanem egy, a parlamentnek benyújtott módosító indítvány, amely szerint a cégeknek 2012. január 1-jétől kötelező lesz 5000 forintért regisztrálniuk magukat a területileg illetékes kamarához.

Giró-Szász András kormányszóvivő az [origo] kérdésére azt mondta, hogy bár a kormánynak célja, hogy még idén napirendre tűzze a gazdasági kamarák új rendszerét felállító törvényjavaslat tárgyalását, túl sok a kormánydöntésre váró jogszabály, nem jutott még rá idő. (A tervezet állásáról megkerestük a nemzetgazdasági és a vidékfejlesztési tárcát is, de nem kaptunk választ.)

A folyamatban lévő ügyek közt fontosabbak is szerepelnek (például költségvetés, eva, közoktatási törvény vagy épp az NGM-re osztott új növekedési terv), de ha a kormány mégis dönteni tudna idén, az országgyűlésnek a költségvetési vita közepette kellene napirendjére vennie a javaslatot. Mivel az új rendszer a kamarai szervezet alapos átalakításával járna, szinte kizárt, hogy szűk másfél hónap múlva, január elsejétől felálljon az új struktúra.

Agrár-ipari vita

Eddig az eltérő agrár- és ipari-kereskedelmi érdekek megakadályozták a kormánydöntést. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a vállalkozói érdekszervezetekkel már év elején megállapodott az új kamarai törvény peremfeltételeiben. Az agrárérdekeket képviselő Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) azonban egy olyan törvényt bocsátott társadalmi vitára, amely az élelmiszerrel is kereskedő láncokat (diszkont, szuper- és hipermarketláncokat is) az agrárkamarához csatolta volna mondván, hogy a mezőgazdasági tevékenységek, így a kereskedelem is kerüljön hozzá.

A vállalkozásoknál azonban kiverte a biztosítékot a javaslat, főleg azért, mert az agrárkamarai rendszerben sávosan emelkedő összeget, a nagyobb láncok esetében akár több tízmillió forintot is kellett volna fizetni tagdíjként. Később az VM csökkentett tagdíjra tett javaslatot, a tagok elosztásán azonban nem változtattak volna. A VOSZ egységes kamarai rendszert javasolt, ezt azonban az agrárlobbi nem fogadta el.

Hozzájárulás, nem tagdíj

A cégek azonban mégis készülhetnek a változásra: az új, teljes struktúra várható csúszása vagy meghiúsulása ellenére kulcsfontosságú elemek beépülhetnek a régi rendszerbe. A költségvetési bizottság ugyanis november 9-én benyújtott egy indítványt, amellyel a ma hatályos kamarai törvényt módosítanák az adótörvényen keresztül.

A módosítás lényege, hogy kötelezővé tenné a cégek számára a kamarai regisztrációt, a vállalkozások évi 5000 forint "kamarai hozzájárulást" lennének kötelesek fizetni. Cserébe a kamara kötelessége lenne további térítés nélkül gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási tanácsokat, valamint üzletipartner-keresési és pályázatfigyelési szolgáltatásokat nyújtani. A hozzájárulás köztartozásnak minősül, így az adóhatóság hajtja be, ha valaki nem fizeti meg időben. A pénz tíz százaléka az országos kamaráé, a többi a területi kamaráé lesz.

A módosító indítvány értelmében a vállalkozások regisztrációjáról van szó, nem a kötelező tagságról, a szabályjavaslat külön kezeli a kamara bevételei közt a tagdíjat és a hozzájárulást. A regisztrációval egy minden céget felsoroló elektronikus adatbázis jönne létre, amely mindenki számára elérhető lenne. A lekérdezhető adatok közt a cég neve, székhelye, telephelyei, fióktelepei, fő- és a ténylegesen végzett tevékenységei, illetve a vállalkozás méret szerinti besorolása szerepelne.

Adatbázis 5000 forintért

A módosítás tetszik a jelenleg működő kereskedelmi kamara elnökének. "Adatbázist szeretnénk" - mondta az [origo]-nak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki szerint a teljes, új kamarai törvény idei elfogadására már csak "matematikai esély" van. Szerinte a regisztráció a gazdaság fejlesztéséhez elengedhetetlen, a ma elérhető nyilvános adatok csak májusban, a megjelenésükkor számítanak frissnek, valójában akkor is már öthónaposak. Az új adatbázis azonban naprakészebb lenne, ezáltal például a munkaerőpiaci változásokat jobban lehetne előrejelezni, vagy hatékonyabban lehetne kiszűrni a szándékosan késve fizetőket. A kormány, még a 2011 tavaszi országgyűlési menetrendjében az új kamara szükségességét azzal indokolta, hogy "a jogellenesen, kontár módon működő, tisztességtelen, és etikátlan piaci magatartást folytatókat" így lehet kiszűrni.

A kötelező kamarai tagság és a regisztráció között az az egyik lényegi különbség, hogy míg előbbi esetében minden cég tulajdonosa választható lenne tisztségekre, a regisztráció nem bolygatja meg a mostani rendszert, amelyben minden cég választhat, de csak a kamarai tagok indulhatnak a pozíciókra. A források elosztása sem hoz új rendszert, ma is közel 10 százalékot kap az országos kamara, 90 százalékot a helyi. Parragh László szerint az évi 5000 forintos regisztrációs díj az új feladatok ellátását fedezi, de a rendszer átalakítása nem a pénzről szól. A módosító javaslat januártól életbe lépne, ha elfogadják a képviselők, a kamara elnöke azonban nem aggódik, hogy a cégek megrohannák a helyi képviseleteket, "nem életszerű, hogy minden vállalkozás tanácsot fog kérni január 2-án" - mondta.

Állandósulhat az ideiglenes

Bár Giró-Szász András kormányszóvivő szavai arra utalnak, hogy a kormány nem mondott le az új kamarai rendszerről, könnyen előfordulhat, hogy jó ideig marad a módosított, régi kamarai felállás. Erre utal, hogy Parragh László szerint "nem tudott nyugvópontra jutni az ipari-agrár vita még most sem", illetve, hogy a kamarai vitában aktív Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) elégedett lenne a benyújtott módosítással, de további változtatásokat már nem szeretnének. "Remélem, legalább ezt a ciklust túléli" - mondta Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára, aki vonzó, normális megoldásnak nevezte a javaslatot. Szerinte, ha egy év alatt nem tudott megszületni az új kamarai törvény, akkor nem is érdemes újra elővenni. A most benyújtott módosítás jó egyensúlyi állapotot hoz létre: "ez ellen nem érdemes szót emelni" - mondta.

Elmondása szerint a VOSZ egy éve az új kamarai rendszertől kötelező és olcsó regisztrációt várt, és hangsúlyozta, hogy a tagságot önkéntes alapúnak tartották volna meg. "A magyar mentalitásnak jobban megfelel az önkéntesség" - mondta, hozzátéve, hogy szerinte a kamara sem jár rosszul, a körülbelül 500 ezer vállalkozás ugyanis évi 2,5 milliárd forint hozzájárulást fog fizetni évente.