A Népszabadság úgy tudja, a plázastopról szóló csütörtöki bejelentés nemcsak a piac szereplőit érte váratlanul, a kérdésben ugyanis a kormánypárton belül is megosztottság volt. Míg a döntően az egyik hazai lánchoz kötődő lobbisták próbáltak keresztülvinni egy ilyen tiltást, addig a Fidesz nagyvállalkozói köréhez kötődők egyértelműen ellenezték. A lap kormányközeli forrásai úgy tudták, hogy a plázaépítés korlátozásának a kérdése lekerült a napirendről.

Az építési tilalom jelenleg elsősorban a két német tulajdonban lévő diszkontlánc, a Lidl és az Aldi terjeszkedését foghatja vissza - ez a két társaság az, amelyik a recesszió közepette is fejleszteni tudta hálózatát, ráadásul a hazai láncok legkeményebb versenytársai - írja a Népszabadság.

A lapnak a kormánydöntéssel kapcsolatban Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára aggályainak adott hangot. Szerinte a szabályozás nemcsak a kiskereskedelem szereplőinek - így jó pár hazai kis- és középvállalkozásnak - jelent beruházási stopot, hanem tovább súlyosbítja a jelenleg a legrosszabb időszakát élő építőipar helyzetét is. A főtitkár szerint kérdéses, hogy a tiltás a már meglévő építési engedéllyel rendelkező beruházásokra is vonatkozik-e majd. Az pedig igencsak lehetetlen helyzeteket fog teremteni, hogy helyi, szakmai-vállalkozói érdekképviseletek helyett egy, a beruházás helyszínétől távol lévő, fővárosi grémium dönti majd el, hogy ki építhet kereskedelmi beruházást, és ki nem - tette hozzá Dávid Ferenc.

A Magyar Nemzetben Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is úgy vélte, hogy a legnagyobb vesztes az építőipar lesz. A főtitkár kétségét fejezte ki, hogy egy központi szervezetben átlátják-e azokat a helyi körülményeket, amelyek alapján kiadhatók a 300 négyzetméternél nagyobb egységek építésére szóló engedélyek.

Napi Gazdaság: Nem logikus, hogy visszafogják a fejlesztéseket

A Napi Gazdaságnak Krisán László, a VOSZ Kereskedelmi és Szolgáltató Szekciójának elnöke kifogásolta, hogy a kereskedőkkel nem egyeztettek a javaslatról, noha Orbán Viktor miniszterelnök ígértet tett arra, hogy amennyiben újra előkerül a jogszabálytervezet, nem marad el az egyeztetés sem. Úgy vélte, a plázastop erős presztízsveszteséget jelent azoknak a kereskedelmi cégeknek, amelyek már kaptak elvi építési engedélyt egy-egy fejlesztésre. Az is gondot okoz, hogy miközben a kormányzat a szolgáltatószektort igyekszik erősíteni, túlzottan szigorú keretek közé szorítja az építkezéseket. Krisán szerint egyáltalán nem logikus, hogy visszafogják azokat a fejlesztéseket, amelyek jelenleg is több tízezer vállalkozásnak adnak lehetőséget, és ugyancsak több tízezer munkahelyet jelentenek, illetve folyamatosan teremtenek.

A Napi Gazdaság arról is ír, hogy kiskereskedelmi körökben felvetődött, a kormányrendelet nem szól másról, mint a CBA és a Coop feltételezett közös akvizíciójának védelméről. A Match, Profi, Cora áruházláncok esetleges felvásárlása után a bekebelezett áruházak értéke jelentősen nő a plázastoppal, nem települhet ugyanis melléjük konkurens.

A Világgazdaság szerint a kormány döntése egyformán meglepte a bevásárlóközpontokat építő és üzemeltető cégeket, amelyek mintha arra vártak volna, hogy csendben elalszik az ügy.