JÁTSSZ ONLINE!

Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki

Keresés

hírlevélre feliratkozás

Teljes egészében állami tulajdonba kerülhet az idén 115 éves Rába Járműipari Holding Nyrt., ha a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 815 forintos árfolyamon tett - a PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) jóváhagyására váró - nyilvános vételi ajánlatát elfogadják.

A tranzakció bejelentését a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azzal indokolta, hogy "a hosszú távú stratégiai célok, gazdaságfejlesztési elképzelések mentén erősíteni kívánja az állami szerepvállalást a járműipari ágazatban is". A szaktárca közleménye szerint a tranzakció célja, hogy az állam érdemi befolyáshoz jusson a Rábában. Az [origo]-nak nyilatkozó elemzők szerint a Rábában lévő üzleti lehetőségek nem indokolják az állam által ajánlott árat, a homályosan megfogalmazott indokok alapján pedig nem egyértelmű, mi a célja a tranzakciónak. A cég ingatlanállománya azonban akár többet is érhet, mint amennyit az állam fizetne a részvényekért.

Meglepte az elemzőket

Tabányi Mónika, a Concorde Értékpapír elemzője az ajánlatot meglepőnek nevezte. "Nem számítottunk arra, hogy az állam felvásárlásban gondolkodik. Inkább azt valószínűsítettük, hogy egy befektető kivásárolja az államot" - mondta és hozzátette, ha ismét megindul a kereskedés a tőzsdén, akkor nem fog 815 forintra ugrani az árfolyam. Egyrészt, mert kockázatot jelent a befektetők számára, hogy a vételi ajánlatban szerepel egy kikötés, amely szerint, ha az állam nem szerez 50 százaléknál nagyobb tulajdont az ajánlat keretében, akkor visszavonhatja azt. A másik ok Tabányi Mónika szerint az időtényező, vagyis az ajánlatot még el kell fogadnia a PSZÁF-nak, ezt követően tűzik majd ki az elfogadásra nyitva álló időszakot, a vételár kifizetéséig pedig eltelhet akár több hónap, ami szintén árcsökkentő tényező lehet" - mondta.

"Bár keringtek pletykák a Rába felvásárlásáról, az azért meglepő, hogy az állam vételi ajánlatot tett egy társaságra" - értékelte az MNV Zrt. Rába-papírokra tett nyilvános ajánlatát Somi András, a KBC Equitas brókercég vezető elemzője. Szintén meglepőnek nevezte a Rába tervezett bekebelezését az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó tőkepiaci szakértő, aki elképzelhetőnek tartja, hogy nem lesz sikeres az ajánlat, mégpedig azért, mert a cég ingatlanállománya miatt ennél többet is érhet a teljes vállalat.

Arra a kérdésünkre, hogy mi lehet a terve az államnak a Rábával, a névtelenül nyilatkozó szakértő azt mondta, egyelőre csak a minisztériumi közleményből lehet kiindulni. "Ezzel összhangban a piacon terjed egy pletyka, amely szerint a Rába felvásárlása után a kormány az Ikarust akarja fejleszteni, és a két cég tevékenységéből adódó szinergiákat kihasználva szeretne egy prosperáló vállalatot létrehozni" - tette hozzá a névtelenséget kérő szakértő.

Régen sokkal többet ért a papír

A Rába-csoport járműipari alkatrészeket és a Magyar Honvédség számára teherautókat gyárt. A cég autóüléseket szállít a Suzuki esztergomi gyárának, futóműveket külföldi megrendelőknek, szeptemberben pedig az S91 típusú midibuszok norvégiai szállítására nyert megbízást.

Nagyobb megrendelések az elmúlt egy évből

Bár a Rába az elmúlt hónapokban valóban kapott új megrendeléseket, amelyek javítják majd a cég teljesítményét, az utóbbi évek adatai nem mutatnak látványos növekedést. A Rába-csoport árbevétele az év első felében 18,2 milliárd forintra rúgott, ami 2,8 százalékos növekedésnek felel meg. A cég nettó eredménye ugyan látványosan javult, a múlt év első félévében elért közel 1 milliárd forint veszteség után 250 millió forint nettó eredményt ért el. A növekedést azonban csak a hitelállomány 1,9 milliárd forintról 11,2 milliárd forintra növelésével tudta elérni a cég. Június végén a cég beszámolója szerint 1960 embernek adott munkát a Rába.

A Rába adatai az utóbbi öt évben

Forrás: A Rába éves beszámolói

A Rába papírjait 1997. december 17-én vezették be a tőzsdére, az indulás után hónapokig 3 ezer forint felett mozgott az árfolyam, a Budapesti Értéktőzsde statisztikái szerint a részvényárfolyam 3615 forinton ért el a csúcsát 1998 januárjában, a 464 forintos mélypontot pedig a válság legsúlyosabb időszakában, 2009 tavaszán érte el a részvény.

A Figyelő hetilap nyári, "Megéri felvásárolni?" című elemzésében úgy fogalmaz a Rábáról, hogy "elvben ideális felvásárlási célpont lehetne a győri vállalat. A működésre nagyon erős befolyással bíró magyar menedzsment, az igen szerény eredménytermelő képesség, valamint a válság után sebeiket nyalogató nyugati járműgyártók rossz pénzügyi helyzete az a néhány fő ok, amely miatt a mai napig nem állnak sorban a papírokért a nagybefektetők".