Képünk illusztráció

JÁTSSZ ONLINE!

Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki

KORÁBBAN

• Uniós ügyletnek álcázott áfacsalást derítettek fel a pénzügyi nyomozók

Keresés

hírlevélre feliratkozás

Egy szlovák áfacsalási ügybe keveredett bele a Csoki Hungária Kft., az ügyvezető szerint ártatlanul - számol be az esetről a Gazdaság.hu. Az adóhatóság már lefoglalta és fél áron értékesíti az édesség-nagykereskedő társaság összes készletét.

A Csoki Hungária belerokkant a történtekbe, Illés László tulajdonos pedig kezdeményezte a 170 főt foglalkoztató cég végelszámolását. A társaság 2008-ban még közel 12,7 milliárd forintos forgalmat ért el, profitja pedig 372,7 millió forintot tett ki. A válság megtépázta a bevételeket és a nyereséget is, az árbevétel 2009-ben 9,3, 2010-ben pedig 9,6 milliárd forintot tett ki, az adózás utáni eredmény pedig 162, majd 8,4 millió forintra olvadt az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint.

A társaság vesszőfutása azzal kezdődött, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az idén nyáron átfogó ellenőrzést tartott a Csoki Hungária Kft.-nél a 2006-os és 2007-es évre vonatkozóan. A vizsgálat az összes adónem tekintetében nullás eredményt hozott, egy vevőt kivéve mindent rendben találtak.

Ez, az egyébként magyar ügyvezetőjű szlovák cég 350 alkalommal vásárolt a Csoki Hungária Kft. dunaharaszti telephelyén. Minden alkalommal készpénzben fizetett, átvette az árut, kitöltette a nemzetközi fuvarokmányt (CMR), és egy vevői nyilatkozatot is tett, miszerint a megvásárolt árut Szlovákiába szállítja, és a helyi adótörvényeknek megfelelően az adót megfizeti - meséli a történetet Illés László.

A tulajdonos-ügyvezető azt állítja, hogy a NAV elsőfokú jegyzőkönyve szerint az üzlet valós, nem fiktív, de megállapítja, hogy a megvásárolt áru nem hagyta el Magyarország területét. A Csoki Hungária Kft. vezetősége megkereste a szlovák cég akkori, Magyarországon élő ügyvezetőjét, és megkérte, hogy tegyen bíróság előtt is felhasználható nyilatkozatot közjegyző előtt, miszerint cége a Csoki Hungária Kft.-vel szoros üzleti kapcsolatban állt 2006-2007-ben, a megvásárolt árukat hiánytalanul Szlovákiába szállította, majd az ottani adótörvényeknek megfelelően az adót nem fizette meg, hanem más európai uniós országban értékesítette. A nyilatkozatot Illés állítása szerint be is adták az adóhatóságnak a jegyzőkönyvre reagálva, és kérték, hogy keressék fel a szlovák cég akkori tulajdonosát is.

Október elején végül megszületett az ügyben az 50 oldalas határozat, amely a nyilatkozatot figyelmen kívül hagyva adóhiányt és bírságot, valamint pótlékot állapított meg, amelyek együttes összege a cég idei várható árbevételének 10 százaléka, azaz csaknem 1,2 milliárd forint volt - mondta Illés László.

A Gazdaság.hu megkereste a történettel a NAV-ot, de az adóhatóság az adótitok intézményére hivatkozva nem adott felvilágosítást a konkrét ügyben, illetve csak abban az esetben adhat, ha az érintett írásban feloldja titoktartási kötelezettsége alól a hivatalt, ezt azonban Illés László nem kívánta megtenni.

Alig egy hónapja azonban a NAV kiadott egy tájékoztatót a gabonakereskedelemhez köthető adócsalásokról, amelyek rámutatnak, hogy miként vélekedik a hatóság az ilyen esetekről. A közlemény szerint a gabonakereskedelem bűnözői körök célpontjává vált: a jellemző elkövetési alakzat első mozzanataként a gabonatermelőnél megjelenik egy magyar (vagy magyarul beszélő külföldi állampolgár), aki egy Európai Unión belüli felvásárló képviselőjének adja ki magát, és a gabonát - a magyarországi felvásárlók ajánlatánál kicsivel jobb árat ígérve - megveszi. A termelő a közösségi értékesítésnek megfelelően a számlát áfatartalom nélkül állítja ki. A gabona azonban ténylegesen nem hagyja el az ország területét, hanem Magyarországon belül értékesítik tovább.

Az adóhatóság megfogalmazása szerint ilyenkor sokszor a becsületes, tisztességes termelőn csattan az ostor. Abban az esetben, ha egy későbbi ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy nem közösségi értékesítésre került sor, úgy az adóhivatal a termelő által korábban adómentesen kibocsátott számla értékére felszámítja a belföldi értékesítésre vonatkozó 25 százalékos áfát, az arra eső bírságot és késedelmi kamatot, és a gazda büntetőjogi következményekkel is számolhat.