A Gazdasági Versenyhivatal szerint jogsértést követett el a Taxi Plus Kft., amely 2009 novembere és 2010 vége között Budapest legolcsóbb tarifájaként jelenítette meg 150 Ft/km-es, telefonos rendelés esetén alkalmazandó viteldíját. Az érvelés szerint a társaság az eljárásban nem tudta teljes körűen igazolni, hogy szolgáltatásának díja az érintett időszakban valamennyi Budapesten elérhető taxitársaság telefonos tarifájával összehasonlítva a legolcsóbb díjszabású lett volna.

A GVH jogsértőnek találta továbbá, hogy a kft. a gépjárműre ragasztható fényvisszaverő matricáin a teljes vizsgált időszakban (2009. június 9. és 2011. március 25. között) elrejtette a 150 Ft/km-es viteldíj alkalmazásának - a vizsgált időszak alatt változó - feltételeit. A fényvisszaverő matricát úgy alakították ki, hogy annak fogyasztók számára érzékelhető főüzenete szerint a viteldíj 150 Ft/km. Ugyanakkor a tarifa alkalmazásának feltételeit (telefonos rendelés, törzsutas kártya használata) megjelenítő kiegészítő tájékoztatás - jelentősen eltérő kialakítása miatt - nem vált a fogyasztók által ténylegesen észlelt reklámüzenet részévé.

A Taxi Plus Kft. 2011. február 3. és március 25. között megjelent kereskedelmi kommunikációiban a 150 Ft/km-es kedvezményes viteldíj alkalmazási feltételei vonatkozásában valótlan üzenetet közvetített a hatóság szerint. Ebben az időszakban a 150 Ft/km-es viteldíj csak törzsutas kártyával rendelkezőknek volt elérhető. Ezzel szemben a reklámok üzenete az volt, hogy a szolgáltatást telefonon megrendelők "akár" kilométerenként 150 forintos tarifával is utazhatnak. A GVH gyakorlata szerint az "akár" kitétel használata abban az esetben jogszerű, ha az e szóval megjelenített ajánlat nem csak a fogyasztók szűk körében érvényesül, mely feltétel fennálltát a vállalkozás az eljárás során nem tudta igazolni.

A GVH a fenti jogsértések elkövetéséért kétmillió forintra bíráságolta a céget.