Legalább százmilliárd forint, de az is lehet, hogy ennek a duplája üti még idén a markát azoknak a cégeknek, amelyeknek eddig a magyar állam nem engedte visszaigényelni az egyébként visszajáró áfát - tudta meg az [origo] több, az ügyre rálátó, a döntés-előkészítés fázisait ismerő forrástól. Az Európai Bíróság egy friss ítélete ugyanis elrendelte, hogy a parlament törölje a magyar áfatörvény vonatkozó részét. Még tovább is nőhet a számla az állam számára, mert a korábban visszatartott áfa után járó kamatért több cég beperelheti az államot.

Az NGM gyorsan akar fizetni

Az Európai Bíróság július végén hozott döntése szerint Magyarország megsértette az áfaszabályokra vonatkozó uniós előírást, mert jogtalanul halogatta a cégek áfa-visszaigényléséről szóló döntéseket. Az uniós csatlakozáskor már érvényben levő, most kifogásolt passzus szerint mindaddig nem kaphatja vissza egy cég a vásárolt áruk, igénybe vett szolgáltatások után a partnere által felszámított áfát, amíg nem fizeti ki annak ellenértékét, annak ellenére sem, hogy a partner már befizette az áfát az államkasszába. Az állam tehát az egyik oldalon megkapja az áfát, de a másik oldalon csak akkor téríti vissza, ha bizonyos feltételt teljesítenek a cégek. A magyar szabály alapján akár vég nélkül is visszatarthatja az állam az áfát, noha a közösségi jog szerint legfeljebb egy adóbevallási periódusig tehetné meg.

A periódusok cégek szerint változnak, vannak havi, negyedéves és éves ritmusban bevalló és befizető cégek. A nagyobb áfabefizetők jellemzően havonta utalnak az államnak. Az ügyben elsősorban az exportra termelő cégek - amelyeknek nagyobb része multinacionális társaság - és az építőipari cégek érintettek. (Az építőiparban nagy a körbetartozás, vagyis késve fizetik ki az alvállalkozókat, az exportra termelő cégeknél pedig az a helyzet, hogy az export nem áfaköteles, viszont a külföldön eladott áru előállításához sokszor Magyarországról szereznek be alkatrészeket, vesznek igénybe szolgáltatásokat az exportcégek, az itthonról történő beszerzéseknek van áfatartalma.)

A luxemburgi Európai Bíróság nem szabott határidőt Magyarországnak, hogy meddig kell összhangba hoznia az áfaszabályt az uniós normával. A Nemzetgazdasági Minisztérium múlt pénteki közleménye sem tér ki erre a kérdésre, csak jelzi, hogy változtatni fognak az eljáráson. Az [origo] az üggyel foglalkozó szakértőktől úgy értesült, hogy javában folyik az ötletelés arról, milyen legyen az új szabály. Minisztériumi forrásoktól úgy tudjuk, hogy az NGM, illetve a kormány gyorsan el akarja varrni a szálakat, még idén ki akarja fizetni a cégeknek járó összeget.

Egy hónapig a jövőben is ülhet az állam az áfapénzen

Az összeg, amelyet az államnak most vissza kell adnia, függ attól, hogy pontosan milyen új áfaszabályozást alakít ki a kormány. Bármilyen új rend lép is életbe, információink szerint százmilliárd forint alatt semmiképpen sem tudja megúszni a dolgot a kormány. Az állami adóbevételek részleteit ismerő kormányzati forrásból származó információnk szerint az állam 200 milliárd forint körüli összegen ül most, ennyi a cégektől éppen visszatartott áfa állománya. 

A kormány akkor tudja minimalizálni a cégeknek fizetett összeget, ha a készülő új áfaszabályozás alapján egy befizetés periódusig továbbra is visszatartaná az egyébként a cégeknek járó áfapénzeket. Ezzel a döntéssel a most az államnál parkoló pénz egy része továbbra is ott maradhatna, hiszen az egy hónapnál rövidebb ideje befizetett összegeket nem kellene visszaadni.

Az ügyet ismerő források szerint jelenleg ugyanúgy van esély arra is, hogy a jövőben egy periódusra sem tartja magánál az áfát a magyar állam, így viszont egy hónapon belül visszakapná mindenki a neki járó áfát. Ebben az esetben az államnak az éppen nála lévő, de a cégeknek visszajáró áfapénzek teljes összegéről le kellene mondania, amely akár a fent említett 200 milliárd forint egészét is jelentheti.

A nyugdíjpénzből idén telik rá

Azért sürgős a kormánynak, hogy még idén kifizesse a cégeket, mert az intézkedés 100-200 milliárd forinttal rontja a költségvetési egyenleget, amire idén még fedezetet nyújt a közel 3000 milliárd forintnyi államosított magán-nyugdíjpénztári vagyon.

Az NGM érvényben levő, de hónapokkal ezelőtt, jóval az Európai Bíróság ítélete előtt készült előrejelzése szerint ugyanis a költségvetés továbbra is 2 százalékos GDP-arányos, vagyis forintban mérve 560-600 milliárd forintos többletet mutathat. A többlet a nyugdíjvagyon államosításának köszönhető, ezért bírja el az áfatételt is, jövőre azonban már a pénztári pénz kiesik, vagyis komoly érvágást jelentene 2012-ben, ha az áfát csak akkor utalná vissza az állam. (A GDP 10 százalékára rúgó nyugdíjpénztári megtakarítást az uniós módszertan szerint teljes egészében idén kell beszámolni a költségvetés bevételei közé, jövőre egy fillérrel sem javíthatja az államháztartást a vagyon átvétele.)

Előre nem vizsgálják le a cégeket, inkább utólagos ellenőrzésre számíthatnak

Amikor nagy összeget fizet ki az állam, a kiutalás előtt gyakran ellenőrzésnek veti alá az érintetteket, egy kockázatelemzési módszer alapján választják ki azokat, akiket közelebbről is szemügyre vesz az adóhatóság. A pénzügyi kormányzat, illetve az adóhatóság munkáját jól ismerő szakértők szerint a sietség miatt, és azért, mert az adóhatóságnak kapacitásproblémái lehetnek a nagyszámú érintetti kör miatt, kevésbé valószínű, hogy az adóhatóság most nagy hangsúlyt fektet a kiutalás előtti ellenőrzésre, hiába is nagy összegekről van szó. Egy kiutalás előtti ellenőrzés ugyanis akár másfél hónappal is késleltetheti a pénz kiutalását, ennyi ideig tarthat egy ellenőrzés, így 100-200 milliárd forintnyi összegnek és az esetleges kamatnak egy része csak jövőre landolhatna a vállalkozásoknál.

Nagyobb a sansz arra, hogy akik érintettek a mostani áfaakcióban, akár a kiutalást kérik, akár a következő bevallási időszakra való továbbvitelt választják, utólagos ellenőrzésre választhatják ki. Azt 2012-ben folytathatja le az adóhatóság, ha jogosulatlan igénylést derít fel az adóellenőr, akkor az államkassza 2012-ben hízik a visszaszedett áfától és a kiszabott bírságtól.

Az ellenőrzésekre vonatkozón az NGM csak annyit írt közleményében, hogy "az áfavisszaigényléseket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a törvénymódosítás hatályba lépéséig és azt követően is fokozottan ellenőrzi."

Lehet, hogy a kamatért harcolni kell

Egyértelmű, hogy a beragadt áfát visszakapják a vállalkozások, mondták az [origo]-nak adószakértők, arra azonban semmi garancia nincs, az elmaradt kamatokért kártérítést ad az állam.

Az adózás rendjéről szóló törvény egyik pontja kitér arra, hogy a jegybanki kamattal növelten jár vissza az adózók pénze, ha az Alkotmánybíróság vagy az Európai Bíróság mondja ki egy adótörvényről, hogy az áfalevonási jogot indokolatlanul korlátozza. Ezt a rendelkezést azonban most nem lehet alkalmazni. Az Európai Bíróság által kifogásolt áfaszabály csak a visszatérítést érinti, míg az adózás rendjéről szóló törvényben kidolgozott eljárás az áfalevonásra vonatkozik - magyarázza Földes Balázs, a KPMG szenior adómenedzsere. A törvény szelleméből mégis az következne, hogy ebben az esetben is a jegybanki alapkamattal növelten kaphatnák vissza a jussukat a vállalkozások, de nem lehet tudni, hogy a kormány ezt figyelembe veszi-e majd.

(Egy példán érzékeltetve a különbséget az áfalevonási jog és az áfa-visszatérítés között: egy áru eladásából, szolgáltatás nyújtásából élő cég a vásárlóinak felszámított 2 millió forint áfát, az ő beszállítói pedig annyi árut szállítottak, hogy azok áfatartalma 3,5 millió forint. Az áfalevonás azt jelenti, hogy az áfabevallásban a 2 millió forint befizetendő áfával szembeállítja (a befizetendő áfából levonja) a neki felszámított 3,5 millió forintnyi áfát, és az eredményt, a mínusz másfél millió forintnyi áfát feltünteti a bevallásban. A visszaigénylés pedig azt jelenti, hogy ezt a másfél millió forintot vissza is kéri a cég - a szerk.)