Vitás pont a kereskedőhely nyitásának engedélyeztetése is

JÁTSSZ ONLINE!

Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki

KORÁBBAN

• Matolcsy nem bocsátja társadalmi vitára a kamarai törvény egyes részeit
• VG: Ötezer forintot fizetnének a cégek a kötelező kamarai tagságért
• Elutasították a munkaadók a kötelező kamarai tagságot
• Ellenzi a VOSZ a kötelező kamarai tagságot

Keresés

hírlevélre feliratkozás

Egy elkapkodott törvénykoncepció miatt bolydult fel a vállalkozói szektor, s emiatt csúszik a gazdasági kamarákat szabályozó új törvény is. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter május 2-án azt válaszolta egy írásban feltett képviselői kérdésre, hogy "hamarosan lezárhatják" a kamarai törvény előkészítési fázisát, s utána társadalmi egyeztetésre küldik azt. Ennek ellenére egyelőre nem indult meg az egyeztetés, pedig a törvényt még májusban a parlament elé szánta a kormány. Az agrárkamarára vonatkozó szabályozást már korábban vitára bocsátották, ráadásul olyan tartalommal, amely megdöbbenést keltett a vállalkozók közt, és keresztülhúzta az új kamarai rendszer terveit.

A kötelező tagság miatt a hazai vállalkozásokat széles körben érintő kamarai törvény vitájában két alapkoncepció verseng: egységes kamara jöjjön létre, vagy az agrárkamara külön maradjon. Előbbiért a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) kardoskodik, a különállást pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium tartja fontosnak. Egy a kamarai álláspontot ismerő, de névtelenséget kérő forrásunk szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a gyorsabb elfogadás érdekében inkább az utóbbi állásponthoz áll közelebb. A szervezeti felálláson kívül van pár kritikus pont is, amelyet még el kell simítani elfogadás előtt: ilyen a tagdíj és a tagság kérdése vagy a kereskedelmi hely nyitásának engedélyeztetése.

Egységes vagy ágazati kamara

A társadalmi egyeztetésre nyilvánosságra került agrárkamarai törvénytervezet kiverte a biztosítékot a vállalkozóknál - mondta Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. A vállalkozói érdekszervezet korábban még elutasította a kötelező tagságot, de május elején a néhány ezer forintos tagdíj mellett már elfogadhatónak tartotta azt. Dávid Ferenc szerint az agrárkamarai törvény koncepcióját nem egyeztette a mezőgazdasági tárca az érdekeltekkel, mielőtt nyilvánosságra hozta, ezért sok vállalkozás felháborodott a tervezetben olvasható ötleteken. Szerinte a honlapra kikerült törvényjavaslat egyik legsértőbb pontja, hogy a mezőgazdasági érintettség miatt az agrárkamarához sorolná a mezőgazdasági termékfeldolgozók és a kereskedők teljes körét, vagyis "kiürítené" a kereskedelmi és iparkamarát.

A VOSZ emiatt két hete, a törvényjavaslat nyilvánosságra kerülése után javaslatot tett az egységes gazdasági kamara létrehozására, amely egyesítené a kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vállalkozásokat és a szolgáltatókat is. A szervezet ettől olcsóbb és egyszerűbb kamarát vár, mivel megszűnne a kettősség, vagyis nem lenne két kamara megyénként, s a tagság kérdése is rendeződne. Dávid Ferenc elmondása szerint már februárban elkezdődött az egyeztetés a kereskedelmi és iparkamarákról, míg az agrárkamarákról szóló törvénytervezet csak a közelmúltban vált ismertté.

Az agrártárca szerint azonban erről nincs vita a kormányban. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az [origo] megkeresésére azt állította, hogy "sem a kormány, sem a vidékfejlesztési tárca részéről nincs olyan szándék, hogy egyesítsük a gazdasági és a szakmai kamarákat. Az agrár- és élelmiszer-gazdaságnak önálló kamarára van szüksége." A VM emellett azt is közölte, hogy a "honlapján található tervezet tekinthető a javaslat alapjának", s a tervezetről május 15-ig folyt társadalmi egyeztetés, majd a véglegesített javaslatot a tárca a kormány elé kívánja terjeszteni.

VOSZ: Még nem dőlt el

A vállalkozói szervezetek azonban még adták fel, hogy megvalósítsák terveiket. Politikai döntés kérdése, hogy egységes szervezet vagy különálló kamarák lesznek - állította Dávid Ferenc. Szerinte a kérdés még nem dőlt el, és arra is látott esélyt, hogy mindkét elképzelés a kormány elé fog kerülni. "A kormány centralizációs politikájába jobban illeszkedne, ha a gazdaságszervezés egy köztestület kezébe, az egységes kamarához kerülne" - tette hozzá. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke pedig az [origo] megkeresésére azt mondta, hogy a kamarai törvény tervezete "percenként változik", ezért ő maga sem tudta elmondani, hogy éppen hol áll a folyamat. (Megkerestük a kamarai törvényt szövegező Nemzetgazdasági Minisztériumot is, de nem kaptunk választ kérdéseinkre.)

Az egységes kamara ötlete nem új, sőt az MKIK tavaly még ezt támogatta - erre utal, hogy Orbán Viktor 2010 februárjában még a "befolyásos és egységes nemzeti kamarát" felirat előtt mondta el beszédét a kamara rendezvényén. (Az akkor még miniszterelnök-jelöltként részt vevő Orbán beszédét és a feliratot ebben a videóban tekintheti meg.)

Tagdíjvita, kereskedelmi vétó

A másik kritikus pont a tagdíj kérdése, amelyet a kereskedelmi és iparkamara esetében egy jelképes, ötezer forintos szint körül állapíthatják meg, az agrárkamaráknál azonban sávosan, az előző év bruttó árbevétele alapján. A szabályozás azt jelentené, hogy a milliárdos árbevételű vállalkozások több millió, esetleg több tízmillió forintos tagdíjat fizetnének a kamarai tagságért. Ez - összevetve a kereskedelmi és ipari vállalkozások néhány ezer forintos tervezett tagdíjával - elfogadhatatlan - vélte a VOSZ főtitkára.

A kereskedő-iparos vállalkozásokra vonatkozó ötezer forintos tagdíj sem végleges még. Az egyeztetési folyamatot jól ismerő, de a tárgyalások alatti időre névtelenséget kérő forrásunk szerint a vitában hangzott el érv az ötezer forintnál magasabb díj mellett, míg a politikai érdek az lenne, hogy minél alacsonyabb legyen az összeg, mivel egy magas tagdíj a kormányzat számára nem összeegyeztethető az alacsony adminisztrációs terhek célkitűzésével. A csökkentés elleni legfőbb érv, hogy azért nem érdemes ötezer forint alá menni, mert akkor már a behajtása és a regisztrációval járó adminisztráció sem térülne meg - mondta.

Az egyeztetésekben elhangzó érveket ismerő forrásunk szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatában szeretné elérni, hogy kereskedelmi helyek (áruházak, nagyobb boltok) nyitása egy olyan testület engedélyéhez legyen kötve, amelyben az érdekszervezet is szerepet kap, például a szakminisztérium és a helyi önkormányzat képviselője mellett. Ez a multik mellett Brüsszelnek sem tetszene túlságosan, hiszen könnyen versenykorlátozó lehetne - vélte. Szerinte a téma még nincs lezárva, ez az egyik fontos kérdés, amelyben még nem születetett döntés a kormány részéről.
 
Takarékos és szolgáltató kamara

Dávid Ferenc szerint a VOSZ egységes kamarai javaslata arról szól, hogy az újonnan létrejövő Magyar Gazdasági Kamara jelképes 3-5 ezer forintos tagdíjat szedne és köztestületként gazdaságszervezési funkciót látna el, tehát nem érdekképviseleti szerv lenne. "Szimpatikus, takarékos, együttműködő és szolgáltató kamarát szeretnénk mi, vállalkozók" - mondta Dávid Ferenc. Szerinte az egységes kamarai szisztéma esetén a 40 területi kamara 20-ra változna, s ez jelentősen csökkentené a működési költségeket.

Az érdekelt vállalkozások számára fontos, hogy milyen szolgáltatásokat kapnak cserébe a működésért, illetve az új kamara milyen feladatokat vállal magára. Információnk szerint a kamara feladatot vállalna a kereskedelemfejlesztés, a békéltető testületek működtetése, illetve adatbázisokat működtetne, például olyat, ahol a csődbe jutott vagy késve fizető vállalkozásokra lehetne keresni.