JÁTSSZ ONLINE!

Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki

Keresés

hírlevélre feliratkozás

"Szédületes áremelkedés volt" - mondta az [origo]-nak az alapanyagok áráról Sebestyén Tibor, egy peresztegi pékség tulajdonosa. Sebestyén szerint az áremelkedés a malmoknál is jelentkezik, ugyanis a liszt ára az utóbbi időben száz százalékkal emelkedett, és nem is emlékszik, hogy valaha ilyen mértékű áremelkedésre lett volna. A pékség tulajdonosa szerint probléma az üzemanyag és az élesztő árának emelkedése is.

A Magyar Pékszövetség múlt csütörtöki közleménye szerint a liszt árának emelkedése miatt volt szükséges áprilistól átlagosan nyolc forinttal megemelni a kenyér árát. Varga László, a szakszövetség elnöke szerint a malmok kilónként 117-119 forintért, tíz forinttal drágábban szállítják a lisztet, ezért van szükség az emelésre.

Varga az MTI-nek azt mondta, a kenyér kilónkénti átadási ára (ennyiért adják a kenyeret a pékségek a kereskedőknek) kilónként átlagosan 8 forinttal emelkedik április elejétől. A Magyar Pékszövetség szerint a kereskedők várhatóan településenként eltérő, 280-329 forint közötti áron adnak majd egy kilogramm kenyeret. Varga szerint a liszt ára 38 százalékot képvisel a kenyér előállítási költségében, de a többi alapanyagár emelkedése is kedvezőtlenül hat jövedelmezőségükre.

A benzin, az oroszok és a cukor

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi gyorsjelentése szerint a liszt ára 2010 februárja és 2011 februárja között 44,1 százalékkal emelkedett. Ezen belül is jelentős volt a drágulás az elmúlt hónapokban: 2010 novemberéről decemberre 3,8, decemberről januárra 3,3, januárról februárra 9,3 százalékkal nőtt a liszt ára. A KSH adatai szerint a gabonafélék termelői ára 12 hónap alatt, 2011 januárjára 78,2 százalékkal emelkedett. Az árakat emeli a cukor drágulása is, mivel számos péksüteményben (például a kifliben) cukor is van.

A drágulás nem csak Magyarországra jellemző. Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO) szerint februárban rekordot döntöttek az élelmiszerárak. Ebben szerepet játszik az olajválság, amely az üzemanyagáron keresztül növeli az élelmiszerek árát. Hozzájárult még az is, hogy a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, Oroszország tavaly nyáron több hónapos tilalmat vezetett be a gabona külföldi értékesítésére.

Jobban megy a többnapos kenyér

"Folyamatosan megy fel az alapanyagok ára, és mi megyünk az emelkedés után" - mondta Sebestyén, és hozzátette, hogy a liszt esetében ennek az lehet az oka, hogy egyre kevesebb búza terem. "45 és 115 forint között óriási a különbség" - mondta az [origo]-nak egy neve elhallgatását kérő budapesti pék a liszt áráról, és hozzátette, hogy szerinte attól emelkedett a kenyér ára, hogy az utóbbi időben 85 forinttal nőtt a liszté is. Szerinte sok kis vállalkozás küszködik azzal, hogy most mindent nagyon "beemeltek", többek között a gázolaj árát is, amely a pékárú szállítása miatt kulcsfontosságú.

"Amikor a lisztnek 70 forint volt az ára, mi akkor kezdtük emelni az árakat, de csak tizennyolc százalékot tudtunk, mert ennyit engedetett a piac" - mondta a pék, és hozzátette, hogy ha többet emeltek volna, akkor nem tőlük rendelnék a kenyeret. Szerinte akkor tudnák talán csökkenteni a kenyér árát, ha a liszt újra 70 forintba kerülne.

A pékszövetség elnöke szerint a malmoktól azt a tájékoztatást kapták, hogy előreláthatólag május végéig tudják a most megemelt áron biztosítani a lisztet a pékeknek. A kenyérár akkor csökkenhet a peresztegi pékség tulajdonosa szerint, ha az alapanyagok ára is csökken, de ennek "kicsi a valósszínűsége". Szerinte már most is észrevehető, hogy visszaesett a fogyasztás, de azt is tapasztalta, hogy a vásárlók egyre inkább fogyasztanak többnapos kenyeret.

A kormány is figyeli a kenyér árát

A kenyér árát befolyásolhatják a kormány elképzelései is. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság március végén közölte az MTI-vel, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium egy olyan előterjesztésen dolgozik, amely csökkentené olyan alapvető élelmiszerek általános forgalmi adóját, mint a baromfi- és sertéshús, a tej, a kenyér, a tojás és az étolaj.

Az államtitkárság azt közölte, hogy a jelenleg 18 és 25 százalékos általánosforgalmiadó-tartalmat a hatástanulmányok eredményeitől függően csökkenthetik 5 százalékra. Ezt egy március végi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök is megerősítette. A hatástanulmányok azonban eddig egymásnak ellentmondó eredményeket hoztak a kommunikációs államtitkárság szerint. Ráadásul a kormány akkor csökkenti csak az áfát, ha megoldást tudnak találni arra, hogy a kereskedők ne nyeljék le az adócsökkentést.