A munkaerő költségeinek növelése helyett inkább a fogyasztást adóztatná meg jobban a kormány a napilap szerint. A Koalíciós Tanács heti ülésén ugyan egyetlen lényeges megszorító intézkedés témakörében sem jutottak közös nevezőre a felek, most mégis úgy tűnik, a túl sok érdeket, foglalkoztatási csoportot, megtakarítási formát sértő intézkedéstervezetek helyett a jelenleg 19 százalékos áfa növelése lesz a leginkább járható út.

"Ha az áfát 1 százalékponttal emelik, akkor a magasabb adó mintegy 0,8 százalékkal növeli az éves infláció mértékét, viszont a kiélezett versenyhelyzet miatt a kereskedők a teher egy részét magukra vállalják, így a pénzromlás mértéke csak 0,7 százalékra becsülhető" - nyilatkozta Juraj Valachy, a Tatra banka elemzője. Minden egyes százalékpont legalább 300 millió euró többletbevételt jelent az államkasszának, vagyis ha a 19 százalékos áfát 21 százalékra emelnék jövőre, akkor jóval több pénz folyna be, mint a gyakorlatilag az összes munkavállalót érintő járuléknövelésből.

A jelzett mértékű adóemelés például 3 centtel drágítaná az étolaj literjét, 1 centtel a kristálycukor, 2 centtel a rizs kilóját. Tíz százalékkal drágulhat az alkohol és a cigaretta. Ha a felsoroltakhoz hozzáadjuk az alkohol és a dohánytermék magasabb jövedéki adóját, akkor az államigazgatás költségkeretének 10 százalékos visszavágásával máris teljesíthető az Ivan Miklos pénzügyminiszter által beharangozott jövő évi 1,7 milliárd eurós megtakarítás.

Amennyiben a cigaretta és az alkohol adótartalmát 10 százalékkal növelnék (ez dobozonként 16 centtel drágítaná a cigarettát és 43 centtel 1 liternyi 40 fokos égetett szeszt), akár 800 millió euróval is növelhető az állam bevétele - olvasható az Új Szóban.