Cséfalvay Zoltán

Szerdán mutatta be az Új Széchenyi-tervet a kormány, a gazdaságfejlesztési porgram hét fejlesztési területre koncentrál majd. A kormányzat szándéka szerint teljes egészében uniós forrásokból finanszíroznák a programot, amelynek elsődleges célja a kis- és középvállalkozások (kkv) forráshoz juttatása.

A terv szerint Magyarországon négy ágazati kitörési pont van: az egészségipar, a zöld gazdaság, a háttériparokat és a Kárpát-medencei gazdasági térséget egyaránt jelentő hálózati gazdaság és a tudásgazdaság. Ezen felül van három "átfogó kitörési pont" is, ezek az otthonteremtés, a munka és teljesítményközpontú gazdaság kiépítése, illetve a tranzitgazdaság.

Az [origo] kérdéseire Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára válaszolt a terv bemutatása után.

Tegyük tisztába a kkv-k által felhasználható pénzeszközöket és forrásokat. Mikortól mekkora összegre lehet pályázni?
- A Széchenyi-terv pályázatai jövő év január 15-től indulnak, és szándékunk szerint 2013 végéig összességében legalább 1000 milliárd forintot kíván a kormány a gazdaság fejlesztésére fordítani a kis- és középvállalkozások támogatásával. Ez a  jövő esztendőtől évi 300 milliárd forint forrást jelent. De már ebben az évben is rendelkezésre áll 155 milliárd forint a kkv-k számára, amit az operatív programokon belüli átcsoportosítással biztosítunk.

Ebbe már nem szólhat bele az unió?
- Ennek az összegnek a felhasználásáról Brüsszel nélkül dönthetünk, nincs szükség az EU jóváhagyására.

Mikorra várható, és milyen pályázatokat kívánnak kiírni az idei 155 milliárd forintos forrásra?
- Ebben azért nem tudnék konkrétumokat mondani, mert szigorú feladatmegosztás van a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) között. A miénk, vagyis az NGM-é a stratégiai szintű döntések meghozatala, a konkrét pályázatok meghirdetése és lebonyolítása viszont a fejlesztési tárca hatásköre. (Erről egyelőre annyi tudható, amennyit Fellegi Tamás fejlesztési miniszter mondott a Széchenyi-terv ismertetésekor: eszerint a jelenlegi ezer féle pályázati kiírást 100-200 közé kívánják lecsökkenteni, az elbírálási időt pedig a korábbi 100 napról 30 napra lerövidíteni - a szerk.)

A jövőre pályázható összegek elköltésébe viszont már vastagon beleszólhat az Európai Unió. Egyáltalán már tárgyaltak erről Brüsszellel?
- Előzetesen már jeleztük a szándékunkat, megítélésünk szerint 3-6 hónap alatt tárgyalhatjuk le a részleteket. Augusztusban mindenhol szabadságon vannak, de szeptembertől újra elindul az élet.

Miért gondolják, hogy az unió belemegy abba az eddig általában elutasított gyakorlatba, hogy direkt módon használjanak fel pénzeket gazdaságfejlesztésre, cégek támogatására?
- Az élet, a körülmények kényszerítik erre az uniót, nevén nevezve: a válság. Gyárak zárnak be, vállalkozások ezrei mennek csődbe Európa szerte, ezért nem folytatható, hogy például Magyarország esetében 600 milliárd forint forrás volt nevesítve társadalmi megújulás célokra, szemben a gazdaságfejlesztésre célzott 230 milliárddal. Amúgy a Bajnai-kormány is kért korábban lehetőséget a pénzeszközök átcsoportosítására, és Brüsszel rábólintott, tehát jogosan vagyunk mi is optimisták.

Könnyű tárgyalásokra számítanak e tekintetben?
- Valószínűleg nem lesz könnyű, ismerve az unió bürokráciáját, ami mint minden adminisztráció inkább a változatlanságban érdekelt, s nem abban, hogy most átszabjuk az eddig működtetett rendszert. De azt gondolom, hogy ha világos pályázati feltételrendszert tudunk bemutatni Brüsszelnek, ami a források hatékony, átlátható, ezért korrupciómentes felhasználását garantálja, akkor képesek leszünk meggyőzni az Európai Uniót.