Ajánlat

• A gazdaság legfrissebb hírei

JÁTSSZ ONLINE!

Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki

KORÁBBAN

• WSJ: Csányi Sándor szerint a bankadóra szükség van a hiánycél teljesítéséhez
• Gondot jelent majd az osztrák bankoknak a magyar bankadó
• Költségvetési Tanács: Megérzi a lakosság a bankadót
• Matolcsy: A magyar bankadó vihart kavart

Keresés

Elfogadta az Országgyűlés csütörtökön az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvényjavaslatot, mely egyebek mellett különadó befizetésére kötelezi a pénzügyi szektor cégeit.A képviselők közül 301-en igennel voksoltak, a 12 LMP-s nemmel, és volt egy tartózkodás is.

A kormánypárti frakciók mellett a Jobbik is megszavazta a javaslatot, a szocialisták nem nyomtak gombot. Szekeres Imre, a szocialisták gazdaságpolitikai kabinetvezetője az MTI-nek azt mondta, mindösszesen másfél percnyi mérlegelési idő állt rendelkezésre az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságában a kormány által beadott 25 módosító indítvány mérlegelésére, ezért nem szavaztak.

A bankadót az idén két egyenlő részletben, szeptember 30-ig és december 10-ig kell megfizetni, és a 2010. évi adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni. 2011-ben és 2012-ben is 200 milliárd lesz a különadó, melynek részletes feltételeit külön törvény határozza majd meg.

Orbán: Három év múltán is lehet bankadó

A bankadó három év múlva történő esetleges kivezetése nem jelenti azt, hogy Magyarországon nem lesz bankadó, a kormány a későbbiekben megfontolja az amerikai típusú bankadó bevezetésének lehetőségét - közölte Orbán Viktor miniszterelnök a törvényjavaslat záróvitájában. Azt mondta, meg kell majd nézni, hogy milyen megoldások születnek addig Európában és az Egyesült Államokban.

A kormányfő Ertsey Katalin felszólalására reagált. Az LMP politikusa azt mondta, a magyarországi bankok az ügyfeleikre terhelhetik a megemelkedett költségeiket, és ezt meg is fogják tenni. Szerinte hároméves bankadó helyett átfogó, komoly szabályozást kellene alkotni, amely valódi felelősségre, köztehervállalásra kötelezi a pénzügyi szektort.

Fontos változások az utolsó pillanatban

A zárószavazás előtt a képviselők 300 igennel, 12 nem ellenében megszavazták Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azon módosító javaslatát, amely egyebek mellett kivette a törvényjavaslatból a 2007. június 1-je után működési engedélyt kapott biztosítók adómentességét (Matolcsy indítványának hátteréről itt olvashat bővebben).

A Matolcsy-féle módosító más pontokon is változtatott. A biztosítók adókulcsa a legutóbb javasolt 5,8 százalék helyett 6,2 százalék lett. A takarékszövetkezetek kedvezménye megmaradt, de úgy, hogy a hitelintézetek esetében a korábbi általános 0,45 százalék helyett az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e feletti összegre 0,5 százalék lett az adó. A pénzügyi vállalkozások adókulcsa végül nem 6, hanem 6,5 százalék lett.

Orbán Viktor június 8-án jelentette be a parlamentben - kormánya gazdasági akciótervének egyik pontjaként - a pénzügyi szektorra kivetendő különadó tervét. Már akkor jelezte, hogy a költségvetésnek a létező banki különadó 13 milliárdján felül 187 milliárd forint bevételre lesz szüksége a bankoktól, biztosítóktól és más cégektől.

Az adó kivetéséről szóló határozatot a kormány június 30-án megtartott ülésén hozta meg, arról is döntve, hogy a bankokra 120 milliárd esik a 200-ból, melyet a pénzintézeteknek mérlegfőösszegük után kell fizetniük, az adó mértéke 0,45 százalék. A biztosítók nettó díjbevétel, a pénzügyi szektor többi szereplője nettó árbevétel alapján fizet.

"Kőbe vésve"

Egyeztetés kezdődött a hazai nagybankok tulajdonosaival, de nem a 200 milliárdról: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter többször hangsúlyozta, hogy az "kőbe vésett" összeg. Közben többen bírálták a bankadót, vagy legalábbis figyelmeztettek a veszélyeire, így Farkas Ádám, a PSZÁF akkori (azóta lemondott) elnöke és Király Júlia, a jegybank alelnöke. Az MNB monetáris tanácsa szerint rontja az ország növekedési potenciálját és veszélyezteti a gazdaság stabilitását.

Kritizálta a magyar bankadó tervét az Európai Központi Bank monetáris tanácsának egyik tagja, Ewald Novotny is, szerinte az túl magas a GDP-hez viszonyítva. Az Európai Bankszövetség elnöke, Alessandro Profumo levelet írt Orbán Viktornak, arra intve, hogy az adó lassítani fogja a gazdasági növekedést. Matolcsy pár nap múlva azt mondta, a bajba jutott lakáshiteleseken segítő eszközkezelő társaság elindítása után céltartalék szabadulhat fel a bankoknál, ebből fizethetik a bankadó egy részét.

Matolcsy július 2-án félreérthetően nyilatkozott a Reutersnak - állítása szerint azt mondta, hogy a tárgyalások elhúzódnak, a sajtó úgy fordította mondandóját, hogy a bankok kivonultak az egyeztetésekről. A törvénytervezet mindenesetre aznap úgy érkezett meg az Országgyűléshez, hogy nem született megállapodás. Matolcsy nemsokára meg is erősítette, hogy a bankadó idei szabályairól már nem tud tárgyalni a kormány az érintettekkel.

"Nem teljesen igazságos"

Időközben megszólalt Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója is, azt mondta, a különadó "nem teljesen igazságos", mivel vannak ágazatok, amelyek a bankoknál nagyobb megtérüléssel dolgoznak, amellett lényegesen magasabb a mértéke, mint az Európában megszokott. Úgy vélte azonban, az adót "nem lehet áthárítani az emberekre".

Az elmúlt hét végén megállapodás nélkül utazott el Budapestről a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége, és az Európai Bizottság is elhalasztotta a magyar hitelfelülvizsgálat lezárását. A tárgyalás eredménytelenségének egyik oka a nemzetközi szervezetek és a kormány közötti nézetkülönbség volt a bankadó ügyében. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kijelentette, a kormány az IMF és az EU elképzeléseivel ellentétben is bevezeti a bankadót.

A bankadót érintő elfogadott módosító indítványok 183 milliárd forintra csökkentik a különadóból 2010-ben várható közvetlen bevételt - állapította meg a Költségvetési Tanács (KT) az Országgyűlésnek benyújtott értékelésében. A KT azonban a zárószavazás előtt benyújtott módosítókat már nem vizsgálta - ezek között van az is, amely visszavonná a "lex Járaiként" elhíresült kivételt (erről itt olvashat bővebben).