A GDP-hez viszonyítva a tervezett magyar bankadó mértéke aránytalanul nagy, az ezáltal megnövekvő hitelköltségek pedig a gazdasági növekedést hátráltathatják, mondta az Európai Központi Bank (ECB) monetáris tanácsának tagja, Ewald Novotny a Nemzetközi Valutaalappal közösen tartott sajtótájékoztatón. 
 
Az Európai Bankszövetség sem nyilatkozott túl pozitívan a tervezett bakadóról, szerintük is a növekedést foghatja vissza. A Bloomberg gazdasági hírügynökség információi szerint az EBF elnöke, Alessandro Profumo levelet  írt  a hétévégén Orbán Viktor kormányfőnek és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek arrók, hogy a magyarországi bankadó-tervezetet diszkriminatív, az új teher veszteségessé tenné a pénzintézeteket, ezzel pedig gátolná az ország gazdasági növekedését

Profumo, aki egyben az olasz Unicredit bank vezérigazgatója is, azt közölte: "alaposan meg kell változtatni" a pénzügyi intézmények megadóztatását célzó tervezetet, mivel az több céget is veszteségessé tenne. Az EBF-elnök szerint az új adónem bevezetésével a pénzintézetek tényleges adóterhei elérhetik a 60 százalékot is, hiszen a cégeknek társasági adót és szolidaritási adót is fizetniük kell. A bankadó bevezetése hátráltatná a hitelezést, rontana a gazdasági várakozásokon, így pedig "sokkal nagyobb bevételtől" fosztaná meg a költségvetést, írta levelében az elnök.

Végleges döntés június legvégén

A Bloomberg arról számol be, hogy a magyar kormány idén összesen 187 milliárd forintot akar beszedni a bankoktól, biztosítóktól és lízingcégektől. Erre a pénzre azért van szüksége, hogy tartani tudja a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött kedvezményes hitelmegállapodásban foglalt feltételeket. Orbán Viktor miniszterelnök június 8-án jelentette be a bankadó tervét.

Kármán András a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a reutersnek azt nyilatkozta, hogy a bankadó kiszabása alapulhat a pénzintézetek mérlegfőösszegén, de a vetítés módjáról végleges döntést június 30-án hoz a kormány. Kármán a Reutersnek azt is megerősítette, hogy a korábban beharangozott három helyett két évig vetnének ki különadót a pénzügyi szektorra.

Külföldön a bankadó hírére leminősítették az OTP-t

Az államtitkár az MTI-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy a biztosítóknál más lesz a pénzintézeti különadó vetítési alapja. Itt is több elképzelésről vitatkoznak, lehetséges megoldásként felvetődött az, hogy a nettó díjbevétel, vagy a nettó árbevétel alapján vetik ki majd ezt az adót, mondta az államtitkár.

A Bloomberg által felkért elemzők azt írták: ha a bankadót a tőke alapján róják ki a pénzintézetekre, akkor például Magyarország legnyereségesebb bankja, az OTP Nyrt. adózás előtti nyereségének 63 százalékát is elérheti az új adónem. A bankadó tervezett bevezetésének hírére több pénzintézet, köztük a Bank of America Merrill Lynch, a UBS AG, a Deutsche Bank AG és a Citigroup is leminősítette az OTP-t.

A volt PSZÁF-elnök is  a veszélyeire figyelmeztet

A ma lemondott PSZÁF elnök, Farkas Ádám is a túlzottan magas, vagy túl hosszú ideig alkalmazott bankadó veszélyeire hívta fel a figyelmet hétfőn az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottságának ülésén, ahol a PSZÁF éves beszámolóját ismertette. Farkas elmondta, hogy ha az adó mértéke túlzottan magas, a pénzügyi intézmények visszafogják aktivitásukat - a hitelezést vagy más tevékenységeket -, és arbitrálni kezdenek (például külföldre telepítik tevékenységüket az adó elkerülése érdekében).

Ha az elvonás hosszú távon fennmarad, a befektetők a későbbiekben figyelembe veszik finanszírozási, tőkeallokációs döntéseiknél, és nem biztos, hogy Magyarországra jönnek. Farkas Ádám szerint az is fontos, hogy a megjelölt időtartam a szereplők számára hiteles legyen.

Nincs megállapodás a bankadóról a G20-csúcson

A gazdasági válság miatt több országban is közpénzekből kellett biztosítókat és pénzintézeteket megmenteni. Ezekben az államokban, például Németországban, Amerikában, Nagy-Britanniában tervezik, hogy bevezetik az új adónemet, de a nemzetközi pénzügyi tranzakciók megadóztatása is terítéken van.

Időközben szombaton a kanadai Huntsville-ben tárgyaló legfejlettebb nyolc, majd pedig a 20 legjelentősebb és fejlődő gazdaságot tömörítő G8-as illetve G20-as csúcstalálkozón a résztvevők elutasították a globális bankadó bevezetését. A németek, franciák és britek kardoskodtak az új teher bevezetése mellett. A többi ország, köztük a házigazda Kanada, valamint Ausztrália, Brazília és Mexikó azzal érvelt, hogy az adó azon intézményeket is sújtaná, amelyeknek semmi közük nem volt a válsághoz.